A „négy fal közötti” szabadság nem szabadság

„»Egy erdélyi magyarnak is ugyanolyan joga van az ingyenes oktatáshoz románul, mint egy románnak. A jogok a személyre, az individuumra vonatkoznak. Főleg liberálisék tudhatnák ezt. Ha valaki nem akar élni ezzel a jogával, lehetőségével, hiszen anyanyelvén akar tanulni, az persze érthető, ám ettől még nem jogfosztás, ha nem tanulhat mondjuk magyarul.«

Képzeljük el, mi történne akkor, ha valaki a magyar nyilvánosságban leírná a fenti sorokat. Kezdésnek óriási felháborodást váltana ki, és a sorok szerzője valószínűleg örökre marginalitásba zárná magát. Jegyezzük meg, teljesen jogosan, a Kettős Mércénél is vitriolos publikban fakadnánk ki egy ilyen felháborító marhaság ellen.

Bár első ránézésre lehetne érvelni egy ilyen álláspont mellett is, hiszen az elérhető oktatáshoz való jog önmagában nem jelenti az anyanyelven való oktatást, és a matematika, fizika, kémia, és a boldoguláshoz szükséges más tudások nem nyelvfüggőek, szóval románul ugyanúgy elsajátíthatók, mint magyarul. Ám ez mégsem jelentene teljes jogegyenlőséget, hiszen a kisebbségi magyaroknak sokkal több erőforrást venne igénybe ugyanannak a dolognak a román nyelven való elsajátítása, mint egy román anyanyelvűnek, és éppen ezért léteznek kisebbségi jogok. Ezek csoport-specifikus jogok, amelyeket szintén az egyének gyakorolnak, ám ezek a jogok egy kisebbségi csoporthoz való tartozásuk miatt illeti meg őket. Látszólag plusz jogok egy többségihez képest, ám nem azért léteznek, hogy egy kisebbséginek jobb legyen, mint egy többséginek, hanem azért hogy ugyanannyira jó legyen. Mivel strukturális hátrányból indulnak a társadalomban, amely alapjáraton a többséget részesíti előnyben, ezért a tényleges, gyakorlati jogegyenlőség érdekében ezt a hátrányt le kell dolgozni, plusz jogokkal.

Ezért, aki az első bekezdésben szereplő mondatokat leírná, az gyakorlatilag a határon túli magyarok elnyomásáért érvelne, vagyis a többségi nacionalistákkal értene egyet. Stumpf András, a Mandiner főmunkatársa mégis leírta ezt a bekezdést. Na persze nem az erdélyi magyarokról, hanem egy magyarországi kisebbségről, a melegekről beszél. Stumpf nem érti, hogy a melegek miért követelnek maguknak »plusz« jogokat, védelmet, hiszen szerinte a magyar állam nekik is ugyanazt a jogokat biztosítja, mint a heteroszexuális többségnek. Vagyis egy meleg férfi is házasodhat: házasodhat, mégpedig egy nővel. Ezt a jogot a magyar állam mindenkinek garantálja, ahogy a román állam is garantálja minden polgárának az ingyenes általános és középiskolai oktatást a többség nyelvén.”