Kérésre kijelölt vásárnapok

„Közvélemény-kutatási adatokból tudjuk, hogy a magyarok nagy többsége (körülbelül kétharmada) nem ért egyet a vasárnapi boltbezárással. A franciák véleménye ennélellentmondásosabb, talán azért, mert több adatunk van tőlük. Miközben Franciaországban ugyancsak a megkérdezettek kétharmada támogatja a vasárnapi vásárlás lehetőségét, a válaszolók 61%-a azt is hozzáteszi, hogy ő személy szerint azért mégsem szeretne ezen a napon dolgozni, kivéve, ha pótlékot és/vagy plusz szabadnapot kap a vasárnapi munkáért cserébe (mint látjuk, a Macron-reform ezen franciák számára tetszetős választ adhat).

A vasárnapi zárva tartás miatt egyeseknek eszébe jutott Orbán Viktor netadós bon mot-ja, miszerint »kommunista dolog az emberek akarata ellen kormányozni«. Csakhogy az emberek akarata nem a közvélemény-kutatásokban mutatkozik meg igazán, hanem szavazófülke magányában,  az utcán, a felmutatott erőben. Erő felmutatásával bukott meg a netadó, és felmutatott erő hiányában tartunk ott, hogy hétvégente kamionnyi kaját tankol fél Magyarország.

Úgy tűnik, az embereknek nagyobb rúgás a Skype, a Facebook és az internetes pornónézés piszkálása, mint vásárlási szokásaik messianisztikus alakítgatása. Pedig a Kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról fedőnéven futó törvény még kiskaput is hagyott a kormánynak, arra az esetre, ha a dolgok nagyon feszültté válnának (5.§ (4) bek.): »Kormányrendelet az adott település (településrész) sajátosságaira - különösen az idegenforgalom kiszolgálásának igényére, a vásárlási szokásokra, a foglalkoztatottak számára és a lakókörnyezet érdekeire - tekintettel az üzletek nyitva tartására az e törvénytől eltérő szabályokat is megállapíthat«.”