Persze a menekültügy valódi problémák tömegét veti fel. Ennek megoldása nem lehetséges egy-egy ország külön intézkedéseivel, ehhez európai összefogás, közös döntések alapján hozott megoldás szükséges.
„A rendszerváltáskor naponta hihetetlen dolgok történtek velünk. Álmunkban sem mertük gondolni, hogy amit kimondunk, egy-két hónap alatt valóság lesz. A korábbinál merészebb gondolataink is valóra váltak. Egy lelkes fiatalember (későbbi többszörös miniszterelnök) a szovjet csapatok kivonását követelte Nagy Imre temetésén. Egy reform kommunista külügyminiszter (későbbi miniszterelnök) átvágta a vasfüggönyt. Széthullott a diktatúra, s ez sokunkat eufóriával töltött el. Akkor is, ha számos új gondunk keletkezett.
Most is naponta hihetetlen dolgok történnek velünk. Álmainkban sem gondoltuk, amit néhány hét után kimondunk, egy-két hónap alatt valósággá válik. S a korábbinál is elképesztőbb gondolataink is valóra váltak. Megszüntették a rendszerváltás után kialakított fékeken és egyensúlyokon alapuló rendszert. Ezt sokan elkeseredve látjuk.
A vasfüggöny lebontása jelkép volt. A régi képeket, filmeket látva a pártállam széthullásának, a rendszerváltásnak, az európai közösség felé haladó országnak a képe villan fel emlékezetünkben. Az újjáépítése is jelkép. Egy bezárkózó, extrém, külön úton járó országé.”
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Érzéketlen dolog lenne visszaküldeni őket Szíriába, aggódik a Politico, amely szerint már megint a „szélsőjobboldal” lát lehetőséget a helyzetben.
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
