Az előzményeket tekintve mindenesetre talán inkább az lett volna logikus, ha – Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan – az ünnepségek fősodrától kissé eltávolodva legfőbb közjogi méltóságaink egyike fejet hajt és koszorúz Moszkvában.
„A magyar külpolitika csapongásának újabb – jelentőségében persze nem túldimenzionálandó – epizódjával szembesülhettünk tegnap, amikor kiderült: Áder János köztársasági elnök nem képviseli hazánkat a május 9-i moszkvai jubileumi (70.) győzelmi ünnepségeken. A hivatalos Magyarország ehelyett – az orosz állami-nemzeti identitás legfontosabb összetevőjére emlékeztető rendezvényeken az arrafelé sértésszámba menő teljes távolmaradás felett egyetlen fokozattal – a nagykövet, Balla János révén lesz jelen. Mintha csak magyarázkodna, az államfő hivatalának közleménye hozzáteszi, hogy minderre »az Európai Bizottság ajánlásának megfelelően« kerül sor.
Első pillantásra abban aligha lehet vita, hogy a moszkvai vizitet illetően általános értelemben is minimálprogram mellett döntött a magyar diplomácia. Az elmúlt közel öt év valós nemzeti érdekérvényesítést pedzegető külpolitikai útkeresését, a »keletre is nyitott EU- és NATO-szövetségest« szemlélve viszont vitatható a kérdés. Azzal ez a döntés ugyanis ellentétes. És ez a megállapítás akkor is igaz, ha a körülmények, különös tekintettel az ukrajnai konfliktusra, az átlagosnál is bonyolultabbá teszik az ügyet. (...)
Sokkal fontosabb kérdés ugyanis, hogy a tegnapi döntés miként képezi le a magyar külpolitika aktuális irányát, legújabb fordulatát, korrekcióját, netán a belpolitikai manőverezést, hogy régi-új külső nyomásgyakorlásokról már ne is beszéljünk. Vajon – mint a részben kockázatos, részben szükségtelen kurdisztáni katonai misszió esetében – ezúttal is a »washingtoni pártbizottságnak« való megfelelésről van szó? Esetleg az oroszkérdésben mindig is távolságtartó Áder János kormánytól független, atlanti irányú identitásmeghatározásáról, pártpolitikai jeladásáról? Ne adj’ isten éppen most olyan ellenállhatatlan ráhatás éri Magyarországot, amely – az ukrajnai konfliktus menetét szemlélve nem akármilyen fáziskéséssel – az oroszellenes zelóták táborába sodorja?
A magyar politika átláthatatlansága miatt jó szívvel nem adhatunk egyértelmű választ ezekre a kérdésekre. Az előzményeket tekintve mindenesetre talán inkább az lett volna logikus, ha – Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan – az ünnepségek fősodrától kissé eltávolodva legfőbb közjogi méltóságaink egyike fejet hajt és koszorúz Moszkvában.”
Ugyanezek a németek azt is állítják, hogy az oroszok Ukrajnával sem bírnak. Egy észt „szakértő” és a német sajtó szerint az oroszok egyenesen Németországot támadják majd.
Hatalmas mennyiségű ukrán drón támadt Oroszországra.
A szlovák elnök kikérte magának, hogy Friedrich Merz számon kérje Szlovákiát.
Bár Berlin és Brüsszel azonnal elutasította az oroszbarát politikus szerepvállalását, a kísérlet jól jelzi: Moszkva kezd ráébredni, hogy nem tud gyors győzelmet aratni, miközben a Trump- és Putyin-barát európai erők látványosan gyengülnek a kontinensen – véli Anders Åslund svéd–amerikai diplomata.
Egy biztos, Oroszországban komoly tárgyalópartnerként tekintenek a volt magyar miniszterelnökre.
Mariupol egykori védői, tisztek és sorkatonák is hazatérhettek.
Bizonyos területeken lehet szükség külföldiekre – de azt oldjuk meg szerződéses alapon. A többit érinteni fogja az AI+robotizáció.
Igen nehéz biztosítani, hogy tényleg azok kapják a maffia (!) által létrehozott intézményrendszer labirintusán keresztül.
