A mi másságunk, a mi különbözőségünk, a mi reménységünk

Elnézést! Módok=mórok nigériai=ibériai alkotmányának=alkotmányába. Ha pedig a múltat nem ismerjük/tagadjuk akkor jövőnk sincs! Az első lépésben ezen kellene változtatni! Megviccelt a virtuális billentyüzet!

Szerintem ebben a cikkben a vallásról, és nem a tudomány és technika fejlődéséről van szó. /Mert ha az előbbiröl szólna, akkor meg kellene említeni az arab orvostudomány az építészet, de különösen a matematika-ez utóbbi európában nem is létezett- kimagasló eredményeit/ Itt a hítről ill. a vallásról van szó ami ha a nem létezett volna, akkor ma talán európai/keresztény/nemzeti identitás nem is létezne.Talán a módok is tovább terjeszkednek az nigériai f.sz. egy részénél.Ezt árulták él az EU. Vezetői amikor megtagadták azt hogy a keresztény gyökerekre való hivatkozást bevegyék Az EU. alkotmányának.

A történelem már csak ilyen: mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet példát hozni. A császárkori Róma neoplatonista világában a kísérleti tudomány mindenesetre akkor is marginális jelenség marad, ha Plinius példáját elfogadom. Az egy db. egyházi központ jelentőségét a téma szempontyábul abban látom, hogy minden teológus Rómát akarta meggyőzni. Így a Középkor nem oszlott szét nagy tekintélyű iskolákra.

A tudományos haladás szervesen összefügg a rendszeres kísérletezéssel. Enélkül üres elméletek vannak, amikről szabad agyalás folyik. Mint az ókorban. Demokritosz megfogalmazta pl. az atomelméletet, de eszébe jutott-e megmérni az atomok tömegét? A rendszeres kísérletezéshez olyasfajta tudományos közvélemény kell, amelyben fönnmaradnak a kísérleti eredmények. Olyasfajta valóság, hogy "tudományos közvélemény", történelmileg a középkori teológusok között jött létre, és erősen feltétele volt egy olyan egyházi központ, amely érdekeltnek nyilvánította magát az igazság kiderítésében, sőt eldöntésében. Simán elhiszem neked, hogy más történelmi út is idevezethetett volna, dehát ez idevezetett, ismerjük, más utakról meg nem tudunk. Arisztotelész egyik számomra érvényesnek tűnő megállapítása, hogy az aktuális lét mindig erősebb, mint a potenciális lét.