Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
A mi másságunk, a mi különbözőségünk, a mi reménységünk
2015. április 04. 11:14
Úgy gondolom, valójában Európának nem az iszlám térnyerése, sokkal inkább a kereszténység meggyengülése okozza az igazi problémát.
2015. április 04. 11:14
„Vajon mi a tényleges megoldás? Van-e keresztény válasz erre a kérdésre?
Nyilván az iszlám terjedése Európában nem azt jelenti, hogy korábbi keresztények térnek át, lesznek muszlimmá, hiszen a bevándorlók hozzák a vallásukat magukkal. Úgy gondolom, hogy a kereszténységnek nem is kifejezetten az iszlámmal van dolga, sokkal inkább azokkal az európai gyökerű, mégiscsak keresztény kulturális háttérrel rendelkező polgárokkal (a felmérés szerint 2050-ben még mindig 65 % lesz az arányuk!), akik elveszítették identitásukat. Úgy gondolom, valójában Európának nem az iszlám térnyerése, sokkal inkább a kereszténység meggyengülése okozza az igazi problémát.
Éppen ezért szerintem a megoldás az, ha mi, gyakorló keresztények ténylegesen komolyan vesszük vallásunk tanításait, hitünk alapelveit. Ha visszatérünk a forráshoz. Ha mindenféle álhumanizmus és megfelelési kényszer helyett az Ige lesz életünk iránytűje. A megoldás az, hogy merünk mások lenni, ha merjük megélni Krisztusban felmutatott másságunkat, különbözőségünket.
Hiszen a mi másságunk, a mi különbözőségünk éppen az a reménység, amiről a Biblia tanít, ami húsvét üzenete.
Vagyok annyira földhözragadt és maradi, hogy azt merjem állítani: Európa megmaradásának, újjászületésének záloga is ugyanez a reménység.
Talán még időben felismerjük. Ez meg az én reménységem.”
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Főleg a kormánypárt felajzott és csalódott hívei támadják leginkább egy olyan mondatért, amelyben egyébként teljesen igaza volt
Helyes, hogy hűteni próbálta azokat az elvárásokat, amelyeket felelőtlenül korbácsoltak fel a kampányban Magyar Péterék.
Összesen 53 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Viz Elek
2015. április 05. 17:36
Elnézést! Módok=mórok nigériai=ibériai alkotmányának=alkotmányába.
Ha pedig a múltat nem ismerjük/tagadjuk akkor jövőnk sincs! Az első lépésben ezen kellene változtatni!
Megviccelt a virtuális billentyüzet!
Válasz erre
0
0
Viz Elek
2015. április 05. 17:30
Szerintem ebben a cikkben a vallásról, és nem a tudomány és technika fejlődéséről van szó. /Mert ha az előbbiröl szólna, akkor meg kellene említeni az arab orvostudomány az építészet, de különösen a matematika-ez utóbbi európában nem is létezett- kimagasló eredményeit/ Itt a hítről ill. a vallásról van szó ami ha a nem létezett volna, akkor ma talán európai/keresztény/nemzeti identitás nem is létezne.Talán a módok is tovább terjeszkednek az nigériai f.sz. egy részénél.Ezt árulták él az EU. Vezetői amikor megtagadták azt hogy a keresztény gyökerekre való hivatkozást bevegyék Az EU. alkotmányának.
Válasz erre
0
0
Csomorkany
2015. április 05. 17:09
A történelem már csak ilyen: mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet példát hozni. A császárkori Róma neoplatonista világában a kísérleti tudomány mindenesetre akkor is marginális jelenség marad, ha Plinius példáját elfogadom.
Az egy db. egyházi központ jelentőségét a téma szempontyábul abban látom, hogy minden teológus Rómát akarta meggyőzni. Így a Középkor nem oszlott szét nagy tekintélyű iskolákra.
Válasz erre
0
0
Csomorkany
2015. április 05. 01:34
A tudományos haladás szervesen összefügg a rendszeres kísérletezéssel. Enélkül üres elméletek vannak, amikről szabad agyalás folyik. Mint az ókorban.
Demokritosz megfogalmazta pl. az atomelméletet, de eszébe jutott-e megmérni az atomok tömegét?
A rendszeres kísérletezéshez olyasfajta tudományos közvélemény kell, amelyben fönnmaradnak a kísérleti eredmények.
Olyasfajta valóság, hogy "tudományos közvélemény", történelmileg a középkori teológusok között jött létre, és erősen feltétele volt egy olyan egyházi központ, amely érdekeltnek nyilvánította magát az igazság kiderítésében, sőt eldöntésében.
Simán elhiszem neked, hogy más történelmi út is idevezethetett volna, dehát ez idevezetett, ismerjük, más utakról meg nem tudunk.
Arisztotelész egyik számomra érvényesnek tűnő megállapítása, hogy az aktuális lét mindig erősebb, mint a potenciális lét.
Válasz erre
0
0