„Kormányunkon kitört az ügybuzgalom. Egyre inkább kötelességének érzi, hogy ne hagyjon magunkra ünnepnapokon sem. A dolog közismerten a vasárnapi vásárlás tilalmával kezdődött, de csak most, március 15-én bontakozik ki teljes szépségében az államosított ünnep.
Nagyon helyes, nem járja, hogy csak úgy, léha lófrálással töltsük az időt. Vége a lazaságnak, amikor egy-egy állampolgár elkórincálhatott a nyájtól. Itt a minden percében államilag szervezett, illiberális ünnep. Hivatalos rendezvények persze mindig is voltak, ha jó idő volt, kisétált a család a gyerekkel huszárokat és miniszterelnököt nézni. Ha meg nem volt kedve, otthon maradt. Lássuk be: a helyzet most ennél kényesebb. Hogy festene a tévében egy »félházas« Múzeumkert? Ilyen nehéz időkben bizonyítani kell, hogy a kormány a helyén van (sajnos), a nép meg tüntetőleg mellette.
Szerencsére a KLIK, a végsőkig centralizált oktatásügy vízfeje a helyzet magaslatára emelkedett. Arról a magaslatról ugyan a távoli iskolákig nem szokott ellátni, de most amúgy is csak Budapest és Pest megye iskoláit kellett mozgósítani. Kellő nyomatékkal meginvitáltak összesen 800 diákot tanári felügyelettel a központi ünnepségekre. Mint írták, csupán a történelmi helyszínek szellemét akarják belélegeztetni a diákokkal, arról tényleg senki nem tehet, hogy a múzeumkerti belélegzés éppen arra az időre esik, amikor a miniszterelnök beszél. (...)
Igen ám, de némely tanár tökéletesen félreértette az idei március 15-e központilag kiadott jelszavát: »Tisztelet a bátraknak«. Vették a bátorságot ahhoz, hogy ne akarjanak mozgósítani. Pláne, hogy szülői beleegyezést is kellett volna aláíratniuk ahhoz, hogy a gyerekeket a megbízható médiumok (aznap indul az állami hírtévé!) meginterjúvolhassák. A váci gimnázium nem átallott levelet írni arról: politikai színezetű rendezvényekre nem szerveznek részvételt.”