Schrödinger Putyinja

„A híres nevezetes 86% választópolgárból, akit a rezsim támogatójának szokás tekinteni, senki, ismétlem, abszolút senki sem ment a Kremlhez, hogy támogatásáról biztosítsa szeretett vezérét. Pedig hány millióan hihetnek most abban, hogy Putyint megpuccsolták, őrizetbe vették, megölték, elzárták, bármi. Ez azt jelenti, hogy a sokat hangoztatott rajongás a vezér iránt ennyit ér.

A kurzusnak megvannak a maga támogatói, a kurzusnak, melynek alapvetései az agresszív izolacionizmus, az ellenségek legyőzésének mítosza, a területgyűjtés, öntömjénezés, annak ellenére, hogy technikai-gazdasági szociális téren az ország elmaradott, stb.

Tehát ha valaha felmerül, hogy valóban ki kell állni, szemben bármivel, ami a Gazdát fenyegeti, akkor csak a csapatokra lehet számítani, persze csak akkor, ha ők nem a nép álláspontját osztják. A népben arra akad vállalkozó bőven, hogy pogromokban részt vegyen, de az Elnök védelmére nincs ki kiálljon.

Senki az elitből – kormányzók, tábornokok, oligarchák, állami nagyvállalatok igazgatói - nem volt annyira bátor, hogy az elmúlt napokban illojalitásáról tanúságot tett volna. Vagy nem hisznek a radikális verziókban, hogy mi történik, vagy úgy vélik az új főnök nem helyeselné, ha valamit elhamarkodnának. (...)

Ja, amúgy az utolsó államfő, aki eltűnt, igaz, nem ily sok időre, épp Janukovics ukrán elnök volt. Aztán meglett. Rosztovban.”