„A Human Rights Watch legutóbbi országjelentése után az Amnesty International (AI) publikált egy, Magyarországgal is foglalkozó jelentést, melynek számos állítása tévedéseken alapul. Az AI által leírtakkal ellentétben ugyanis Magyarországon a hatalmi ágak egymástól elválasztva működnek, ezt a korábbi Alkotmányhoz hasonlóan az Alaptörvény deklarálja legmagasabb szinten.
A sugalmazottakkal ellentétben a magyar választási rendszer 1990 óta vegyes rendszerként működik, tehát nem csak a listás eredményeket szükséges figyelembe venni akkor, amikor az országgyűlési mandátumarányokról beszélünk. A vonatkozó választási jogszabályokat, csakúgy, mint az Alaptörvényt, többhónapos vita után, nyilvános törvényalkotási eljárásban fogadták el.
A hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új Alaptörvény biztosítja jóval magasabb szinten, mint a korábbi Alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.
A menekültügyi őrizet gyakorlatára vonatkozó állítások sem állják meg a helyüket, hiszen egyrészről a menekültek mindösszesen 10 százalékánál alkalmazták ezt a jogintézményt, másrészről a számukra is hatékony bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre.
Végül, de nem utolsósorban az is kiemelendő, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi döntésével összhangban a jogalkotó módosított a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályozáson és törvénybe iktatta az adott bírói döntést kötelezően, hivatalból felülvizsgáló kegyelmi eljárást.”