A hazai nemzetiségek hatékonyabb jogvédelmét éppen az új Alaptörvény biztosítja jóval magasabb szinten, mint a korábbi Alkotmány, hiszen az ilyen közösségekhez tartozók a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, illetve emberi méltóságuk megsértése miatt most már bírósághoz fordulhatnak, míg korábban ezt ilyen alapon nem tehették meg.
A menekültügyi őrizet gyakorlatára vonatkozó állítások sem állják meg a helyüket, hiszen egyrészről a menekültek mindösszesen 10 százalékánál alkalmazták ezt a jogintézményt, másrészről a számukra is hatékony bírósági jogorvoslat áll rendelkezésre.
Végül, de nem utolsósorban az is kiemelendő, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi döntésével összhangban a jogalkotó módosított a tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre vonatkozó szabályozáson és törvénybe iktatta az adott bírói döntést kötelezően, hivatalból felülvizsgáló kegyelmi eljárást.”