Állami hirdetések a Mandineren, 2014

2012 óta évről évre nyilvánosságra hozzuk, hogy a Mandineren milyen értékben hirdettek állami intézmények, illetve állami (rész)tulajdonú cégek. Először a 2007 és 2011 közötti időszak hirdetési és szponzorációs bevételeit publikáltuk, amit aztán tavaly előtt kiegészítettünk a 2012-es, majd tavaly a 2013-as adatainkkal.

Az egyes sajtóorgánumok állami bevételei joggal izgatják a közvéleményt, de nincs olyan adatbázis, ahol ezt megnézhetnék maguknak az érdeklődők (az alkalmi, sokszor listaárakkal számoló összehasonlítások sokszor tendenciózusak, ráadásul a valódi árak akár nagyon-nagyon is különbözhetnek a listaáraktól). Ahhoz, hogy a média átláthatóságához szükséges átfogó, összehasonlítható adatokat kapjunk, a legegyszerűbb mód a különféle sajtóorgánumok önkéntes adatközlése lenne. Bár bíztunk benne, hogy más orgánumok is így gondolják majd, sajnos az elmúlt két és fél évben csak két sajtótermék, az ÉS és a Népszava közölt adatokat, ők is csak egyszer, még 2012 őszén, az Átlátszó körkérdésére válaszolva.

Hogy mi akadálya van a politikával is foglalkozó – mások állami bevételei iránt komoly érdeklődést tanúsító – napi- és hetilap, tévé, rádió és hírportál részéről egy efféle adatközlésnek? Nem tudjuk. A Mandiner mindenesetre továbbra is évente publikálja az előző évre vonatkozó állami hirdetési és szponzorációs bevételeit.

Számításaink szerint 2014 folyamán a Mandineren 3.019.947 Ft-ot költöttek a különféle, részben vagy teljesen állami szereplők. Ennek megfelelően a bevételeink idősora így néz ki a 2014-es adattal kiegészülve:

A táblázatban szereplő számok a hirdetők kiadásait tartalmazzák, de ez nem mind a Mandiner Kft. tiszta bevétele, egy jelentős része az értékesítésben résztvevő ügynökségek, illetve a kereskedelmi felületeinket értékesítő kereskedőház jutaléka. Aki arra is kíváncsi, hogy mindez hogyan aránylik a Mandiner Kft. éves árbevételéhez, az innen letölthető éves beszámolóink alapján ezt is kiszámolhatja.

Emlékeztetőül, a következő szervezetektől érkező bevételeket tekintjük államinak:

– kormány, minisztériumok,
– települési önkormányzatok,
– állami intézmények (pl. KSH, Magyar Államkincstár, MNB, NAV, NFÜ, múzeumok, állami egyetemek, főiskolák, színházak)
– önkormányzati intézmények (pl. múzeumok, színházak, művelődési intézmények)
– állami tulajdonú cégek (pl. Diákhitel Központ Zrt., Magyar Posta Zrt., MÁV Zrt., MFB Zrt., MTVA Zrt., MVM Zrt., NIF Zrt., Szerencsejáték Zrt.),
– cégek, melyekben az állam is tulajdonos is (pl. ELMŰ Nyrt., MOL Nyrt., Rába Nyrt.) – ezeknél az állami tulajdonhányadnak megfelelően súlyozzuk a bevételt (például a MOL-ban körülbelül 25, az OTP-ben 5 százalékos az állami tulajdonrész, így 0,25-ös, illetve 0,05-ös súllyal szerepelnek a költéseik az összesítésben),
– önkormányzati többségi tulajdonú cégek (pl. BKV Zrt., Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt., Debreceni Vagyonkezelő Zrt., Főtáv Zrt.),
– állami hátterű közalapítványok (pl. Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány),
– EU-s intézmények (pl. Európai Parlament, Európai Bizottság).