Az elmúlt hetekben kétszer is kiderült: van, amire az Úristen pénze sem elég.
„Az elmúlt hetekben kétszer is kiderült: van, amire az Úristen pénze sem elég. De még az Orosz Föderáció Központi Bankja, sőt a Svájci Nemzeti Bank pénze sem. Ez ugyan régi (ortodox) bölcsesség, de a tanulmányaikat kezdőknek és osztályismétlőknek újdonság lehet.
Először Putyin bankárai jöttek rá, hogy tovább védve a csökkenéstől a rubel árfolyamát, totálisan kiürítik deviza-tartalékaikat. Aztán az SNB közgazdászai, hogy Svájc viszont a halmozódó devizatartalékokba fullad bele, ha tovább védik az emelkedéstől a svájci frank árfolyamát.
Az árfolyammozgás kamat-politikával, a jegybanki alapkamatok óvatos módosításaival, s ezzel a valuta keresletének és kínálatának befolyásolásával korlátok között tartható – ideig, óráig. A visszacsatolás persze azonnali, a piac reagál. A csökkenő kamatok csökkentik a betétállományt és a valuta iránti keresletet. Csökken az árfolyam, a hazai termelők export-pozíciói javulnak. Viszont csökken (vagy csak a pénz hígításával, inflációs eszközökkel tartható fenn) a gazdaság és a költségvetés finanszírozásra rendelkezésre álló pénzmennyiség; drágul az import, emelkedik a belföldi árszint.”
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A közel-keleti konfliktus hatásai már a hazai kutakon is érezhetők.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
