Az ukránok már az időpontot is tudják: így állítanák félre Orbán Viktort az uniós csatlakozás útjából
Úgy módosítaná a szabályokat Brüsszel, hogy semmi és senki ne állhasson Zelenszkij útjába.
Akik visszaállítanák a királyságot Magyarországon
2014. december 07. 13:33
Ha Vilmos császár hatalmon marad, nincs holokauszt. Hitlert a nép szavazta meg, fődemokratának hívta magát, rendszere a német vagy új demokrácia volt. Interjú.
2014. december 07. 13:33
„Ez utóbbin a magukat jobboldalinak valló magyarok nagy része alighanem kiakad...
Uhel Péter: Attól függetlenül, hogy ezt a fogalmat mindenki összevissza használja, a jobboldaliság valójában nyomokban sincs jelen a magyar közéletben, de Európában sem.
PZ: Eredetileg a francia forradalom idején született a bal és a jobb fogalma. A baloldal nem a szó hagyományos értelmében vett reformokat, hanem az állami-szociális struktúra teljes átalakítását – szétverését – szerette volna, szemben az óvatos és megfontolt változtatásokat elfogadó jobboldali képviselőkkel. A különbség az, hogy míg a baloldal egy teljesen új társadalmat szeretett volna létrehozni, a jobboldal nem valamiféle tabula rasában gondolkodott, hanem megpróbálta újraformázni azt, ami az idők során elromlott, vagy az idők próbáját kiálló struktúrákat adaptálni a megváltozó körülményekhez. Azok többsége, aki ma jobboldalinak vallja magát, valójában a felvilágosodás kori felforgató, modernista, baloldali eszméknek a követője. Esetleg klasszikus liberális, mint ami bizonyos vonatkozásaiban köthető az amerikai neokonzervatív, illetve libertárius állásponthoz.
És a jobboldali pártok?
Pető Zoltán: A jobboldali pártnak nincs értelme, hiszen a párt fogalma már magában baloldali. Az a politikai irányzat, amit ma szélsőjobbnak neveznek, nagyrészt maga is a francia forradalom elveit követi. Nem lehet ugyan egy az egyben megfeleltetni a kettőt, de például a nemzeti szocializmus és a jakobinus eszmék között nagyon-nagyon sok a hasonlóság.
UP: Nem véletlenül tekintjük mi például Mindszenty bíboros nyomán a nyilasokat zöld kommunistáknak.
PZ: A latin – spanyol, portugál, brazil, részben francia – szélsőjobboldali mozgalmak, bevett, bár nem pontos terminológiával élve fasizmusok, általában sokkal kevésbé voltak baloldaliak, mint a nemzetiszocializmusok, de még ezekben is túl sok a forradalmi elem.
Szávoszt-Vass Dániel: Ha nagyon leegyszerűsítjük, a forradalom baloldali dolog, a jobboldal pedig mindig is forradalomellenes volt. Akik viszont ma nevezik magukat jobboldalinak, azok legtöbbször forradalmak mellett állnak ki, és elfogadják a köztársaságot mint államformát.
UP: Ma Magyarországon egyes közéleti csoportok és pártok egyszerre ünneplik az 1848-as forradalmat és az ellenforradalom 1919-es győzelmét. Bele se gondolnak, hogy ez két ellentétes dolog. Olyan nincs, hogy Kossuthot éltetem, Károlyit meg elítélem.
Oké, akkor milyen egy igazi jobboldali?
PZ: A jobboldali attól lesz jobboldali, hogy elfogadja az egyenlőtlenség elvét, monarchiában vagy egy annak megfelelő politikai rendszerben gondolkozik, arisztokratikus szemléletű, tiszteli a hagyományt, és a minőséget fontosabbnak tartja a mennyiségnél.
Ennek már az első pontja elég népszerűtlennek hangzik. Miért fogadnánk el az egyenlőtlenséget?
PZ: Mert az egyenlőség természetellenes. A természet rendje is hierarchikus, az ideális állam pedig a természet rendjét követi. Persze meg kell jegyezni, hogy az ideális állam utópia, mi pedig nem vagyunk utópisták. Szóval beszéljünk a legkevésbé tökéletlen államról. A demokrácia elvekben az egyenlőség mellett áll ki, de azt nem lehet megvalósítani. A monarchiában a hatalom felülről jön: a király a szuverén, nem a nép. Míg az összes zsarnokság és a demokrácia a néptől eredezteti a szuverenitását, a királyság nem. (...)
És egy királyból miért ne lehetne ugyanolyan zsarnok, mint egy politikusból? Sőt. Őt még csak le se lehet váltani...
PZ: A demokraták szerint a király könnyebben válik diktátorrá, mert nincs, aki korlátozza a hatalmát. Szerintünk viszont csak demokráciából alakulhat ki diktatúra. Mivel a nép maga nem gyakorolhatja a hatalmat, átruházza azt valakire, akinek, ha kellő támogatottsága van, úgy forgathatja a törvényeket, ahogy akarja. Majd ő kimondja, mi a nép akarata. Tulajdonképpen, ameddig megvan a többségi támogatottsága, bármit megtehet. Mert a demokrácia alapeszméje, hogy a többségnek mindig igaza van. Ez azonban nem igaz. A történelmi példák szerint legtöbbször egy kisebbségnek van igaza.
UP: És még ha igaza is van a többségnek. Ebben a szemléletben benne van annak a veszélye, hogy a minőséget a mennyiséggel azonosítják.
A forradalmak azért nem ok nélkül törnek ki. A demokráciában leválthatom a rossz vezetőt, egy rossz király viszont haláláig a nyakunkon marad...
PZ: Ez is egy republikánus toposz. Azt feltételezi, hogy az emberek el tudják dönteni, hogy egy vezető tényleg rossz-e neki, vagy sem. És hogy tényleg tudnak egy jobbat helyette. Ehhez olyan széles látókör és ismeret kellene, ami – főleg a modern világban – senkinek sincs meg. Semmi sem garantálja, hogy a rossz vezető leváltása után valami jobb jön. A példák azt mutatják, nagy valószínűséggel rosszabb fog következni.
UP: A demokráciakritika kedvenc példája Hitler.
Ha Vilmos császár hatalmon marad, nincs holokauszt. Hitlert a nép szavazta meg, fődemokratának hívta magát, rendszere a német vagy új demokrácia volt.
Amikor a király Mussolinit lemondatta Olaszországban, akkor Goebbels meg is jegyezte, hogy ilyen náluk, egy Führer-elvű köztársaságban nem fordulhatna elő. Jogosan írja Zygmunt Bauman A Modernitás és a holokauszt című művében, hogy a társadalommérnökösködés – amikor valaki megpróbálja megtervezni, milyen legyen az ideális társadalom, és megmondani mindenkinek, mit csináljon benne –, az genocídiumhoz vezethet. (...)
Milyen jogköre lenne a királynak?
PZ: Semmi gond nem lenne, ha a királynak pont olyan hatalma lenne, mint 1918 előtt IV. Károlynak vagy Ferenc Józsefnek volt. A magyar alkotmányban megvolt a fékek és ellensúlyok rendszere. A király hatalmának meg voltak a határai. Viszont dönthetett háborúról és békéről, részt vehetett a törvényalkotásban, törvényjavaslatokat tehetett, elnapolhatta az országgyűlést.
Ezek többé-kevésbé megfelelnek egy mai köztársasági elnök jogkörének...
UP: Igen, de ezeket gyakorolhatná is. Ugyanakkor ma egy François Hollande-nak vagy egy Barack Obamának tulajdonképpen sokkal nagyobb hatalma van, mint mondjuk XIV. Lajosnak, a Napkirálynak volt.
SZVD: Sok politikusra már ma is királyként tekintenek. Ez benne van a magyar néplélekben. Az emberek az épp aktuális vezetőjükből csinálnak egy mítoszt, egy kvázi királyt. Aki lehet a Horthy, a Kádár, az Orbán, a Gyurcsány, akárki. Aki gondolkodik helyettük. Ami borzasztó, mert egy királyságban sokkal inkább felnőttként kezelték az alattvalókat, mint manapság a választókat.
És miért ne lehetne egy miniszterelnökből király?
SZVD: Mondjuk Orbán Viktor sok egyéb mellett például azért nem lehetne, mert református, ráadásul nem is származik királyi dinasztiából. Ám, ami a legfontosabb, hogy Magyarországnak van törvényes trónörököse, Ferdinánd magyar királyi herceg, Ottó unokája.”
Orbánnak nem szégyene van, szégyene lesz
Nincs lélegzetvételnyi szünet, nincs talpalatnyi föld szégyen nélkül. Otthonunk, a hazánk szégyen.
Öveket becsatolni: a FAZ szerint Magyar Péter a demokrácia, Orbán Viktor a diktatúra – „Ez a magyar választás tétje”
A német lap szerzője bírálja Orbán Viktor EU-n belüli „blokkoló politikáját”, különösen az ukrajnai támogatások és orosz szankciók ügyében, és szigorúbb fellépést sürget az EU részéről.
Ünnep helyett
Nem lehet egyszerre az 56-os hősökért és az Ukrajnában vért ontó orosz agresszorért szorítani.
Orbán Viktor: Ők valahogy mindig Góliát oldalára állnak (VIDEÓ)
Belföld
A miniszterelnök várhatóan idén is nagyszabású beszéddel készül október 23-ára.
Orbán Viktor közölte, mikor rendezzük meg a békecsúcsot (VIDEÓ)
Belföld
A kormányfő közösségi oldalán üzent, és az október 23-i Békemenetről is írt.
Váratlan bejelentés: megműtik a kancellárt
A tájékoztatás szerint a kormányfő már egy ideje hátfájással küzd.
Segélykiáltás érkezett a külügyminisztertől: ez vár Ukrajnára télen
Andrij Szibiha humanitárius válság bekövetkezésére figyelmeztet.
Összesen 200 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ritter
2015. január 08. 22:40
Ha nincs Ferenc József, nincs Trianon. Igaz ehhez Tisza hathatós közreműködése is igényeltetett.
Nem értem, ez a négy bolsevik figura minek folytat ilyen értelmetlen ál-beszélgetéseket. Uhel apja vagy nagyapja kommunista rendőr volt, ő maga nyilatkozta. Pető, kommunista cenzor, ő maga ismerte el, mokor kommunista cenzorként járt el, Pánczél et.beismerte, hogy kommunista-monachista, negyedikük meg kiköpött kommunista-monarchista.
Uhel P. aki írni sem tud (ez kell a Mandinernek)kiköpött Schmuck Andor. Elképesztő a hasonlóság. Talán Schmuck klónja?
Máskülönben nem értem a Mandiner hozzáállását ehhez a kétes társasághoz. Sokkal jobb írásokat nem jelentet meg, ezeknek pedig zöld útjuk van.
Pető elvtárs lenne a kulcsfigura?
Válasz erre
1
0
korona
2014. december 08. 10:23
1944-től az ediágig hatalmon lévők ÖSSZES törvényi ILLEGITIMEK!
A királyságunkat NEM SZÜNTETHETTÉK MEG, mert idegen megszállás volt, hamis, nem közakarattal, önkényesen irkáltak holmi "alkotmányt", amelynek, így a jelenleginek, minden mondata HAMIS és ÖNCÉLÚ.
A Magyar Királyság TOVÁBBRA IS LÉTEZIK!
A SZUVERÉN továbbra is a MAGYAR SZENT KORONA!
Interregnum van.
A Magyar Királyság NEM ISMER SEMILYEN PÁRTOT!
Rendek vannak!
Ha békét, igazságot, személyszerinti nem egyenlőséget, de személyszerinti prosperitást és TELJES FÜGGETLENSÉGET AKARUNK, akkor HELYRE KELL ÁLLÍRANI a MAGYAR KIRÁLYSÁGOT!
A királyi alkotmány EZER ÉVE létezik és CSAK AZT ISMERHETEM EL!
Magyarországnak NINCS semilyen tartozása külföld felé, mert a Magyar Királyság SEMILYEN KÖLCSÖNT NEM VETT FEL!
ÉLJEN A MAGYAR KIRÁLYSÁG !!!
Válasz erre
0
2
br-o
2014. december 08. 09:23
Hát, pedig mindenben meghaladta a kor a királyságot.
És talán nem a feudalizmusból kihajtott tömegdemokrácia értelmezési keretében kell vizsgálni a köztársaságot, hanem a római értelmezésben, az izlandi allthing értelmezésében, vagy a szintén (jogilag) egyenlő szabad magyarok értelmezésében.
A legszomorúbb egyébként az, hogy az ún. király(ság)pártiak általában a teljesen illegitim Habsburg-Lotaringiai házat akarják újra a nyakunkba ültetni.
Vagy nem is szomorú ez, hanem inkább röhejes?
Válasz erre
1
0
Willard
2014. december 08. 01:12
Mint minden vh., az első is az érdekszférák felosztásáról szólt, másszóval túl erős volt már az európai német befolyás és ezt kellett letörni. Azzal nem számoltak, hogy ennek milyen következményei lesznek. Amúgy a történelem bebizonyította mára, hogy melyik népnek hol a helye.
Válasz erre
1
0