Az engedelmesség vége

„Csupán egy már ismert másik párt, más vezető és más kormány semmit nem oldana meg, ha egyszer a Fidesz-korszak véget ér. Mindegy, melyik oldalról jönnének az újak, és az is, hogy voltak-e már hatalmon, vagy még nem. Nagyjában-egészében a teljes politikusi garnitúra alkalmatlan a vezetésre, velük az ország csöbörből vödörbe esne. Egy részük eleve alkalmatlan volt, a másik menetközben vált azzá: belefásult, belerokkant a rémisztő hazai közállapotokba. Nem, nincs egyenlőségjel a főszereplők között, nem volt egyformán rossz mindenki: voltak jók, tisztességesek is, de a negyedszázad alatt felhalmozódott közös politikusi minőség és morál legfeljebb csak arra volna elég, hogy folytatódjon az évszázados sodródás, fennmaradjon az arzénnál mérgezőbb társadalmi légkör. Meg arra, hogy a magyar nyugdíjas a következő negyedszázadban is hajléktalannak nézzen ki nyugati társai mellett. Lassan egy újabb Kádár-korszaknyi idő telt el a rendszerváltás óta, és ez rémisztő, mert ismét nullán állunk. Mára az európai középmezőnyhöz tartozhatnánk, ahol már van tisztességes megélhetés, biztonság, állampolgári méltóság, ehelyett az ország többsége máról holnapra él, életéből hiányzik az elemi kiszámíthatóság és nyugalom. Valakik azért ezt is csak összehozták, egy társadalmat mégsem a széljárás formál.

És jöhet még rosszabb is, hacsak az utca nem hoz létre egy új, meghatározó pártot, s vele az esélyt a tabula rasára, a teljes újrakezdésre. És ha nem? A normál demokratikus procedúrák használhatatlanok lesznek a Fidesz utáni korszak mérhetetlen alkotmányos gondjainak megoldására; irracionális volna a már százszor csődöt mondott politikai elitet százegyedszer is szerephez juttatni. De talán a nemzeti érdek győz az egyéni politikusi érdekek felett, és közmegegyezéssel megvalósítható egy afféle demokratikus szükségállapot. Két évre, s utána ismét választás. Ebben a két évben pedig megkezdődhetne a jogi, szellemi, erkölcsi romeltakarítás. Az újak és tiszták példáján keresztül még a mai rezsim hívei közül is sokan megértenék, miért kell örökre szakítani ezzel a politikai kultúrával, és mód lenne száz évre előre közellenséggé tenni minden autoriter vezetőt és kormányzást.”