A nemzetvesztés és hazaárulás kormánya

„A nemzeti függetlenségre, illetve antikommunista hagyományaira oly büszke nemzeti oldal kötött egy olyan megállapodást egy vezető KGB-tisztből a világ egyik legveszélyesebb diktátorává nőtt alakkal, ami egészen példátlan kiszolgáltatottságba bilincseli Magyarországot, energetikai szempontból tökéletesen rossz megfontolásokból. Bár a világ intelligensebb felén az állítás mind a három része evidencia, kicsit fejtsük ki.

Putyin rossz. Nem is kell a Szovjet/Orosz birodalommal kapcsolatos függést történelmi (kizárólag negatív) tapasztalatait példának venni. Elég látni, hogy miként bánik Putyin birodalma a körülötte élő kisebb országokkal, hogy ne akarjunk sorsukra jutni, és Ukrajna csak a legfrissebb és legrémísztőbb példa a sok közül. Elég látni, hogy miként bánik hazája nyelvi, etnikai kisebbségeivel, a független és ellenzéki gondolkodókkal, hogy ne vonuljunk le önként az alagsorába. Azt értem, hogy a melegek üldözése jó pont a hazai jobboldal számára, de ennyire azért ne legyen az.

Példátlan kiszolgáltatottság. Energiafüggetlenséget emlegetni nem lehet egy olyan projekt kapcsán, ahol a technológia működtetése A-tól Z-ig az ő kontrolljuk alatt lesz. Ha úgy akarják, egy csavart sem lehet ott kicserélni nélkülük. Jelen állás szerint biztosra vehetjük, hogy még az áramárba is beleszólásuk lesz. Hogy ezekkel az eszközökkel maradéktalanul élni is fognak, az nyilvánvaló.

Amit az évszázad beruházásaként emlegetnek, az bizony az évszázad eladósodása. A gazdaságossága ki van zárva, nem véletlen, hogy a kormány egy olyan számítást se tudott felmutatni, ami szerint ez az áram olcsó lenne, valamint hogy az egész döntés-előkészítő csomagot tikosította. A dolog különösen abszurd, hiszen a megújulók többsége már most olcsóbban termel egy újépítésű atomerőműnél, és ez minden létező számítás szerint az atomerőmű tervezett elkészülésére (minimum tíz év) még sokkal inkább így lesz.

A hazai munkahely-teremtési hatása elenyésző, különösen ha összevetjük a döntéssel egyébként jó időre kiütött megújulók és energiahatékonyságra épülő energiarendszerek munkahely-teremtési potenciáljával.

A most becsült 4000 milliárdos költség nyilván kamu, egyrészt mert az atomerőművek építési és fenntartási költségei világszerte, még a nagyságrendileg jobb korrupciós mutatókkal rendelkező országokban is jelentősen megnőtt, másrészt ebben még nincsenek benne az akár azonos nagyságrendet kitevő, „kerítésen kívüli” költségek. (Amelyekre maga Varga Mihály hívta fel korábban figyelmünket.) Jelenleg tehát úgy áll a helyzet, hogy a következő évtizedekben minden egyes magyarnak nagyjából egymillió forintot kell majd kifizetnie a NER koordinálásával az oroszoknak.

Van erre mentség?

Nincs. Nem ez maga a nagybetűs HAZAÁRULÁS? Hogy a kormány egy olyan (egyébként szükségtelen) megállapodást köt egy vezető KGB-tisztből a világ legveszélyesebb diktátorává nőtt alakkal, ami egészen példátlan kiszolgáltatottságba bilincseli Magyarországot.”