„Az elszámoltatás színleg rendben startolt. Igaz, akadt néhány akadékoskodó renegát, aki megpróbálta felhívni a figyelmet a törvény ellentmondásaira. Felfüggesztettek néhány pert és néhány bíró az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy sok minden nem stimmel, vizsgálják meg a törvényt. Hátha mégsem teljesen kerek, mert például sérti a Római Egyezményt, és az Európai Központi Bankkal sem konzultált tisztességesen az előterjesztő. Senki nem kérdezte, idáig nem is volt szokás, az Alkotmánybíróság sem igényelte, de játékra jelentkezett, és közbeszólt az igazságügyminiszter.
Nagyon nyersen megfogalmazom az intervenció lényegét: azt kívánta jelezni, hogy az illető bíró téved, hülyeséget kérdez, mert a törvénynek szemmel láthatóan semmi baja sincsen, minden rendben van, nyugodtan el lehet zavarni az okvetetlenkedőt. A miniszter aggodalma egyébként is eltúlzott, hiszen 2010-ben új szabályt vezetettek be, a kormány konszenzus nélkül, önállóan jelöli az alkotmány bíráit. (...)