„Most, ki tudja miért, a Fidesz nekiállt, hogy rendbe tegye az ellenzéket is. A régi évek óta elég rossz állapotban van, utcára csalogattak tehát egy újat. Hogy három, ilyen nagy fölénnyel megnyert választás után ilyen gyorsan több tízezres tüntetéseken követeljék a miniszterelnök és a kormány távozását, az ritka madár a politikában. A kormánypárti politikusok szocialista kötődéseket keresgélnek és találnak a demonstrációk hátterében, de ez mellékszál, leginkább csak arra jó, hogy olyasfajta szervezettség látszatát kössék az MSZP-hez, amilyennel az egyáltalán nem rendelkezik.
Túl azon, hogy jelen vannak a régről ismert arcok, ez a tömeg mégis új, friss és erőt mutat. Erre volt jó az internetadó (van egy hosszabb neve is, nem fogjuk használni, mert megjegyezhetetlen és nem is fontos). Sokan, nagyon sokan hajlandók arra, hogy aktivizálódjanak miatta a közélet terein, akár most először, akár visszatérve, sokadszorra. Ennek a jelenségnek a hosszabb távú hatását nem lehet ma még felmérni, de azt a legóvatosabb megközelítéssel is megállapíthatjuk, hogy két ekkora tüntetés néhány napon belül, az igen erős kezdés.
(...)
A politikában a legnagyobb erő néha ahhoz kell, hogy a rossz döntésekből ki tudjanak hátrálni a politikusok. Most ehhez minden adott. Az erő is és a rossz döntés is.”