„Miért olyan jók a katolikusok a fociban? Ezt a kérdést természetesen egy angol újságíró, bizonyos Nicholas Farrell tette fel, aki azon kesergett, hogy noha az angolok találták fel a futballt, a katolikusok jobbak benne. Eddig 19 futball-világbajnokságot rendeztek, de mindössze 8 ország osztozik a világbajnoki címeken. Az élen Brazília áll, az idei házigazda, akik 5 alkalommal nyertek, a második hely Olaszországé 4 végső győzelemmel. Argentína és Uruguay kétszer-kétszer állhattak a dobogó legfelső fokára, míg Franciaország és Spanyolország egy-egy alkalommal. Nem tudom, a kedves olvasónak feltűnt-e, hogy ezek mind katolikus országok, Nicholas Farrellnek ugyanis feltűnt. Németország ugyan háromszor nyert vb-t, de mivel lakosságának csak 1/3-a katolikus, ezért Farrell szerint besorolhatatlan, így az egyetlen egyértelműen nem katolikus ország, amely valaha világbajnokságot nyert: Anglia (ők is csak egyszer, 1966-ban). Vajon miért van ez? – teszi fel a kérdést Farrell, és mindjárt meg is felel rá: azért, mert a katolikusok jobban szeretnek focizni, mint dolgozni. (Szerinte a 2008-as válság ezért viselte meg jobban a mediterrán országokat, amelyek jellemzően katolikusok.) Ugyancsak egy angol tette fel a következő kérdést a Yahoo questions&answers oldalán, hogy »Vajon Isten az oka annak, hogy a katolikus országokból származó focisták sokkal többet esnek és látványosan jobban fájnak a sérüléseik?« Kapott is rá választ, mindenfélét...
Vajon van-e értelme imádkozni egy focieredményért? Vajon az a nem kevés focista, aki a pályára lépéskor keresztet vet, góllövéskor felnéz az égre vagy leveszi a mezét, hogy alatta olvasható legyena felirat: I belong to Jesus / Jézushoz tartozom, ahogy Kaká is tette, csak színjátékot játszik? (…)
Amennyiben a cikk olvasása során bárkinek is az az érzése támadt volna, hogy a Jóisten esetleg preferálná egyik ország fociját a másik felett, az pusztán a véletlen műve. Eme cikk írója is tisztában van vele, hogy a Jóisten nem személyválogató, nem szereti egyik futballistát sem jobban a másiknál.”