„De térjünk vissza az Európai Néppárt jelöltjére, Jean-Claude Junckerre, és nézzük meg milyen reformokat várhatunk attól a politikustól, aki nem kevesebb, mint húsz éven át volt Luxembourg miniszterelnöke, és aki éveken át felügyelte az euró zónát. Könnyű dolgunk van, ugyanis manifesztuma 23 nyelven, így magyarul is megjelent, amiből könnyen szemezgethetünk. A program mivel is indulhatna mással, mint az euró kérdésével. Juncker híve az erős eurónak, és az euró zóna kiterjesztésének.
Véleménye szerint csak biztosíthatja az EU gazdasági, pénzügyi stabilitását. Az erős euróhoz pedig bankunióra van szükség. Európa gazdasági növekedését a néppárti elnökjelölt nem a nagyipar fejlesztésében, hanem a kis-, és középvállalatok, a családi vállalkozások támogatásában látja, valamint az oktatásba és a kutatásba történő befektetésben. Juncker híve az egységes uniós külpolitika kialakításának is, és eddig összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a konzervatív politikus nem tenne egyebet, amennyiben ő lenne az Európai Bizottság elnöke, mint folytatná elődje, Barroso által megkezdett munkát, kiszolgálva a német-francia tengelyre épülő érdekeket, azaz nem változtatna semmit az EU áporodott levegőjén, még akkor sem, ha mindezeket a felsorolt lépéseket, mintegy reformlépéseként vezeti elő. Juncker nem akarja egységesíteni az uniós energiapiacot, de e téren az elképzelése erősen összecseng a magyar kormány által bevezetett »rezsicsökkentési« taktikával, amikor azt mondja: »a megfizethető energiaáraknak köszönhetően megóvjuk Európa ipari bázisát.«”