Ft
Ft
Ft
Ft
03. 29.
szombat
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
03. 29.
szombat
Hírek
Vélemények
Hetilap
Magyar Nemzet irodalom nagyböjt Chesterton keresztény kultúra vallás Körmendy Zsuzsanna húsvét nagyhét Babits Mihály Swedenborg vélemény

A nyugtalan kereszténység

2014. április 19. 09:29

Lehet statisztikákat összeszedni templomaink látogatottságáról, de a kereszténység sorsa nem ezen múlik.

2014. április 19. 09:29
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet

„Sokan azt hiszik, hogy van keresztény irodalom, és van az irodalom. A dolog pedig majdhogynem fordítva áll. Az európai irodalom legnagyobb teljesítményei a kereszténység korszakában születtek, és akár tematizálták a vallás kérdéseit, akár nem, minden lényeges kérdésfölvetésük a keresztény kultúrkörben való létezésünkről árulkodik. Sokszor a vallásos irodalom képviselői jócskán lemaradnak szűkebbre szabott horizontjukkal. Dosztojevszkij a kereszténység lényegéről az eljövendő korok számára is lényegesebb dolgokat fog közölni, mint Swedenborg vagy Chesterton. Lehet, hogy nem volt náluk jobb keresztény – de jobb író volt.

Babits a Psychoanalysis Christiana című versében azokról a fülkébe állított barokk szobrokról ír, amelyeknek csak a felénk forduló része van rendesen kidolgozva. »Ilyen szobrok vagyunk mi!«, állapítja meg keserűen. A látszatra adunk, a világ felé fordulunk, azzal akarjuk elfogadtatni magunkat, belső mérce nincsen. Nem így a régi mesterek gótikus szobrai! Azok Istennek készültek, nem a bámészkodóknak. Azok minden szögből megformáltak, ruhájuk hátul aláhulló redői is alkotójuk igényességéről árulkodnak. Mert ez is a kereszténységhez tartozik: a személyiség megművelése, az önszemlélet, a teljes megfaragottság, akkor is, ha látszik, és akkor is, ha nem. (...)

Lehet statisztikákat összeszedni templomaink látogatottságáról, de a kereszténység sorsa nem ezen múlik. Hanem a mi sorsunkon, a mi világviszonyunkon, a mi bátorságunkon.

Hogy vállaljuk-e a megváltást.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 417 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MOPO3OB
2014. november 11. 17:28
Ha a zsinagógák látogatottságából is hasonló következtetést akarunk levonni akkor pedig arra a következtetésre jutunk gondolatmeneted szerint, hogy maximum 1000 zsidó van az országban, a többi csak látszatzsidó és kamuzsidó, igaz?
Válasz erre
8
0
Sulammit
2014. július 16. 13:18
Mit értesz "kamukereszténységen"?
Válasz erre
6
1
Sulammit
2014. július 16. 13:18
Bizony sokan, mert jó erkölcsi nevelést és nagy műveltséget akarnak a gyermekeiknek. Ezt tudjuk. Sok szülő nem vallásos, mert nem is kaphatott vallásos nevelést, pl. a "Ratkó gyerekek" vagy akiket úgy nevezünk, hogy a "nagy nemzedék". A kommunisták tiltották, de ők Pannonhalmára íratták a gyermekeiket. Olyat is tudok aki, amikor rendszerváltozás volt katolikus iskolába íratta, amikor a Horn kormány győzött, a zsidókhoz, a gyerekét. Mindezt anyagi megfontolásból. Oda vitte, ahol több segélyre, mindenféle ingyenes juttatásokra számított.
Válasz erre
7
0
Sulammit
2014. július 16. 13:18
A katolikusoknál kötelező a szentmise, az ortodoxoknál nem. Hiszen óriási az orosz birodalom, az emberek nem is tudnának templomba járni vasárnaponként, ezért ők gyertyát gyújtanak, az előtt, meg az ikonok előtt imádkoznak. A cár amikor az ortodoxia mellett döntött, ez is egy szempontja volt. És most nem a városokról beszélek.
Válasz erre
4
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!