A nyugtalan kereszténység

2014. április 19. 09:29

Lehet statisztikákat összeszedni templomaink látogatottságáról, de a kereszténység sorsa nem ezen múlik.

2014. április 19. 09:29
Körmendy Zsuzsanna
Magyar Nemzet

„Sokan azt hiszik, hogy van keresztény irodalom, és van az irodalom. A dolog pedig majdhogynem fordítva áll. Az európai irodalom legnagyobb teljesítményei a kereszténység korszakában születtek, és akár tematizálták a vallás kérdéseit, akár nem, minden lényeges kérdésfölvetésük a keresztény kultúrkörben való létezésünkről árulkodik. Sokszor a vallásos irodalom képviselői jócskán lemaradnak szűkebbre szabott horizontjukkal. Dosztojevszkij a kereszténység lényegéről az eljövendő korok számára is lényegesebb dolgokat fog közölni, mint Swedenborg vagy Chesterton. Lehet, hogy nem volt náluk jobb keresztény – de jobb író volt.

Babits a Psychoanalysis Christiana című versében azokról a fülkébe állított barokk szobrokról ír, amelyeknek csak a felénk forduló része van rendesen kidolgozva. »Ilyen szobrok vagyunk mi!«, állapítja meg keserűen. A látszatra adunk, a világ felé fordulunk, azzal akarjuk elfogadtatni magunkat, belső mérce nincsen. Nem így a régi mesterek gótikus szobrai! Azok Istennek készültek, nem a bámészkodóknak. Azok minden szögből megformáltak, ruhájuk hátul aláhulló redői is alkotójuk igényességéről árulkodnak. Mert ez is a kereszténységhez tartozik: a személyiség megművelése, az önszemlélet, a teljes megfaragottság, akkor is, ha látszik, és akkor is, ha nem. (...)

Lehet statisztikákat összeszedni templomaink látogatottságáról, de a kereszténység sorsa nem ezen múlik. Hanem a mi sorsunkon, a mi világviszonyunkon, a mi bátorságunkon.

Hogy vállaljuk-e a megváltást.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 417 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
MOPO3OB
2014. november 11. 17:28
Ha a zsinagógák látogatottságából is hasonló következtetést akarunk levonni akkor pedig arra a következtetésre jutunk gondolatmeneted szerint, hogy maximum 1000 zsidó van az országban, a többi csak látszatzsidó és kamuzsidó, igaz?
Sulammit
2014. július 16. 13:18
Mit értesz "kamukereszténységen"?
Sulammit
2014. július 16. 13:18
Bizony sokan, mert jó erkölcsi nevelést és nagy műveltséget akarnak a gyermekeiknek. Ezt tudjuk. Sok szülő nem vallásos, mert nem is kaphatott vallásos nevelést, pl. a "Ratkó gyerekek" vagy akiket úgy nevezünk, hogy a "nagy nemzedék". A kommunisták tiltották, de ők Pannonhalmára íratták a gyermekeiket. Olyat is tudok aki, amikor rendszerváltozás volt katolikus iskolába íratta, amikor a Horn kormány győzött, a zsidókhoz, a gyerekét. Mindezt anyagi megfontolásból. Oda vitte, ahol több segélyre, mindenféle ingyenes juttatásokra számított.
Sulammit
2014. július 16. 13:18
A katolikusoknál kötelező a szentmise, az ortodoxoknál nem. Hiszen óriási az orosz birodalom, az emberek nem is tudnának templomba járni vasárnaponként, ezért ők gyertyát gyújtanak, az előtt, meg az ikonok előtt imádkoznak. A cár amikor az ortodoxia mellett döntött, ez is egy szempontja volt. És most nem a városokról beszélek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!