„A hit furcsa, nehezen érthető meg. Akinek megy a szekér, egészséges, sikerrel privatizál vagy közbeszerez, annak semmi. De legyintse meg csak egy picit Isten ujja bármely nagypofájú ateistát, már borul is le a kereszt előtt. (...)
Én nem tudom, hogy kell jól hinni, de remélem, a gyakorlatban megfelelően csinálom. Aztán ha egyszer számot kell adni a cselekedetekről, ott nincs kecmec. Ott nem fog számítani, ha a sokszor bérmálkozó arra hivatkozik, hogy viselt dolgai már elévültek. A biznisz-kereszténytől megkérdezik, azt olvasta-e a Bibliában, nézzétek az ég madarait vagy azt, hogy lőjétek le az ég madarait. A harmadik pedig megtudja, hogy könnyebb a tevének átmenni a tű fokán mint vagyonnyilatkozat-módosítónak bejutni a mennyországba. (...)