Luciferi és koalíciója

„Legfőbb állami ünnepünk, augusztus 20. nem választható el annak egyházi tartalmától. Ilyenformában a Szent Jobb-körmeneten, illetve az azt megelőző szentmisén való részvétel nemcsak vallási cselekményként, hanem állami aktusként is értelmezhető. Érdekes módon, legyenek akár kormányzati, akár ellenzéki pozícióban a balliberálisok, közülük (az egy Szili Katalint kivéve) soha senkit sem lehetett látni az egyházi szertartáson. Ugyanakkor a homoszexuálisok gyomorforgató rendezvényein Mesterházytól Gyurcsányon és Fodor Gáboron át Bajnaiig szükségesnek tartják ott lenni. Luciferi évértékelője nem minősíthető másként, mint egy folyamatosan Orbán-komplexusokkal küszködő pszichopata tébolyult kirohanásainak egyvelegeként. A magyar társadalomra nézve szomorú, hogy ilyen produkciókra és ilyen politikára még mindig van vevő. Ezek közül is elsősorban a Luciferi-koalíció tagjait kell megemlíteni. Valamennyiük számbavétele szinte lehetetlen, ezért emeljünk ki közülük néhányat. Távirati stílusú jellemzésüket kezdjük mindjárt Vadai Ágnessel. Rosszindulat és gyűlölködés jellemzi őt, személye a nőiesség leghalványabb ismérveit is mellőzi. Bajnai Gordonról Allan Ginsberg A Leples bitang című verse jut eszembe. Mesterházy Attila, ha már olyan korán nem keveredett volna rossz társaságba, talán még elfogadható személlyé is válhatott volna. Így viszont egy magasba törni akaró középszintű pártapparatcsik benyomását kelti. És rá is vonatkozik a mondás: Aki az ördöggel cimborál, az maga is azzá válik. Ez vonatkozik a politikai értelemben sokszoros, negatív metamorfózison keresztülment Debreczeni Józsefre is. Nem meghatározó személye a mostani, magát demokratikusnak nevező, valójában liberálbolsevista koalíciónak, de személye jól példázza, hogyan tud egy ember erkölcsileg egyre mélyebbre zuhanni. Ahogyan azt Hankiss Ágnes találóan mondta róla, ahol most Debreczeni József van, az a vödör alja. Sok mindenkiről lehetne még szólni. Így a PM-es hölgyekről és urakról is. Egy látszólagos politikai konjunktúra, a Luciferi-koalíció révén kívánják magukat intellektuális és egyéb téren tapasztalható jelentéktelenségükből valamivé tenni.”