Magyar Péter, az újságírók, meg a kínos emlékű Erzsi néni
Mit tenne kiélezett történelmi helyzetben? Jó lenne tudni. De még jobb lenne őt már elfelejteni.
Nagyon sajnálom, hogy a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerint Garami Ernő nem a nemzet halottja.
„Garami öröksége egy európai nemzet öröksége. Olyan nemzeté, amely nem befelé fordul, nem diktatúrák irányába fordul, hanem a humanizmus és progresszió sok évszázados hagyományának irányába. Nagyon sajnálom, hogy a Boross Péter vezette Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szerint Garami Ernő nem a nemzet halottja. Én szeretnék bízni abban, hogy ez a döntés nem végleges döntés. Szeretnék hinni abban, hogy a Bizottság tagjai tudnak és akarnak is újragondolni, vitatni egy oly sokunk által rossznak gondolt döntést. Kérem tehát Boross Pétert ezúton is, hogy vegyék újra napirendre Garami Ernő sírjának védetté nyilvánítását. Miattam akár még fricskázhat is, hogy nesztek mai baloldaliak, ilyen egy igazi szociáldemokrata! Tegyék félre ilyen-olyan előítéleteiket és adják meg a tiszteletet Garami Ernőnek! Ő nem csak a mi halottunk, ő tényleg egy demokratikus nemzet halottja.
Végezetül annyit, hogy ez az ügy fontos üzenettel bír. Nem silányíthatjuk eleinket porosodó folyosói képekké. Ápolni kell azt a szellemi örökséget, amelyet ezek az emberek ránk hagytak. Eleink természetesen nem voltak tévedhetetlenek, miként mi sem vagyunk azok, azonban munkásságuk egésze igenis példaértékű számunkra. Igazi, elkötelezett szociáldemokratákra van szükség ebben az országban, akik tudnak és akarnak is küzdeni egy demokratikus, minden állampolgárának jólétet biztosító országért. Mert hamarosan vége lesz a mostani világnak és egy új köztársaságban rendkívül nagy szükség lesz rájuk is.”