„Mára már számos komoly politikai elemzés született, könyvek is szólnak arról, hogy mi a természete a Fidesz hatalomgyakorlásának, az általa felépített hatalmi gépezetnek és gazdasági birodalomnak, de ezek az ismeretek nem érik el a hétköznapi emberek tömegeit. Nem képesek azt a szerepet betölteni, amelyet csak a politika tölthet be. Ezek a felismerések politikai erőt csak akkor generálnak, ha a politika nyelvén, a politikusok és politika közvetítésével el is jutnak az emberekhez.
Magyarországon történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy a manipuláció egy olyan politikai eseményt – az őszödi beszédet – használta a valóság és a hazugság felcserélésre, amely politika és valóság viszonyát korábban nem jellemző őszinteséggel kezelte. Paradoxon ez, és éppen ezért a lényeget jellemzi.
Ha mindezekből indulunk ki, akkor másképpen kell látnunk Orbán és Gyurcsány évértékelő beszédét most, a 2014-es választás előtt. Itt az Orbán által pörére csupaszított alapkérdésről van szó. Arról, hogy ki hazudott és a ki a hazug. Arról, hogy az ország felébred-e a pszichózisból. Nincs jelentősége, hogy kinek mi a státusa az ellenzéken belül, és nincs köze ahhoz, hogy ki milyen szerepet vállal a jövőben. A szereposztást a hazugság leleplezésére a történelemi közelmúlt kódolta, ennek a rendszernek a valóság elfedését szolgáló manipulációs gépezete változatlanul Gyurcsányra és őszödi beszédre van fixálódva.”