Az elszámoltatás mérlege eddig 4:0 a javamra

„Ön többször is hangot adott annak, hogy a Fidesz koncepciós pereinek az áldozata. Abban nem érez ellentmondást, hogy a Fradi pálya eladásának ügyét kivéve az összes ön ellen felhozott ügyben még a Bajnai-kormány alatt kezdődött az eljárás?

Ez kronológiailag igaz, de hogy az ügyészség 2009-ben melyik pártnak a befolyása alatt volt, hát nem hiszem, hogy az MSZP győzne ebben az összeállításban. Mindegyik ügyben a nyomozást akkor rendelte el az ügyészség, amikor a konkrét ügyekben már hónapok óta fideszes politikai nyomás volt, az MSZP pedig meg sem szólalt.

Az előző kérdésemet azért is tettem fel, mert tett olyan nyilatkozatot a blogján, hogy a Bajnai kormány bizonyos tagjai a Sukoró ügyet kiváló lehetőségnek látták Gyurcsány Ferenc »kiiktatására«. Ez a kijelentés azt is jelenthetné, hogy az egész Sukoró ügy, – aminek célkeresztjében Gyurcsány Ferenc volt -, inkább a volt miniszterelnök belső ellenzékének érdekét szolgálta.

Abban biztos vagyok, hogy politikai értelemben 2009-ben világos volt, hogy Gyurcsány személye tehertétel az MSZP-nek is és a magát szakértői színben feltüntető Bajnai kormánynak is. Mindkét körnek politikai érdeke volt, hogy Gyurcsánytól elhatárolódjanak, és azokban a botrányossá fújt ügyekben, amik a volt miniszterelnökhöz köthetőek, ők ne álljanak bele, hanem inkább lépjenek hátra és ezzel határolódjanak el. Nem volt érdekük korrekten és keményen viselkedni – legalábbis ők akkor így gondolták. Szerintem egyértelműen tévedtek, és ez a stratégiai hiba jelentősen hozzájárult mind a kétharmadhoz, mind a jelenlegi ellenzéki megosztottsághoz. 

Konkrét személyeket is mondana?

Nem szeretnék neveket mondani, de nem kell hozzá nagy fantázia. Azt gondolom az MSZP-t, mint pártot ez az érdek vezérelte, és nyilván a kormányban ülő politikusaikat is. Ennek a magatartásnak volt egy világos politikai logikája, bár emberileg nyilván nem szimpatikus. Sok ügyben én is, meg más ügyekben mások is oda lettek dobva, áldozatai lettünk ennek a politikai küzdelemnek. Kérdés persze az, hogy mi lett volna, ha ezekbe az ügyekbe akkor a kormány sokkal keményebben beleáll. Azt ma már látom, hogy például a moszkvai ügyben az akkori kormánynak rendelkezésére állt több olyan irat 2009-ben, amik bizonyították, hogy az MNV-vel szemben megfogalmazott vádak, nem igazak. De ezeket az iratokat a külügy elsumákolta.

Milyen okból?

Hogy magukat védjék. Nagyon egyszerű dolgot fogok mondani. Balázs Péter külügyminiszter elrendelt egy vizsgálatot, majd azok a személyek, akik az adott ügyben érintettséggel bírtak, és még a vizsgálat idején is vezető beosztásban dolgoztak a minisztériumban, elkezdtek levelezni a vizsgálatot végző személlyel, hogy hogyan írja át a jelentését. Alapvető információk nem kerültek bele a jelentésbe, okiratokat hagytak figyelmen kívül. Persze a vizsgálat vége az lett, hogy a külügy ártatlan, az MNV pedig egy bűnszervezet. Csak hogy egy példát mondjak: a Külügyminisztériumban ott volt az a nagyköveti jelentés, mely szerint ő az ingatlant 2008. márciusában eladta. A külügy júniusban kérte az MNV-t az értékesítés megindítására. Szóval a külügyes vezetők megvezették a saját miniszterüket, Balázs Péter meg a kormányt. Mivel Oszkó minisztersége a válságkezelésről szólt, nem is foglalkozott az MNV-vel annyira, hogy megvédhesse – inkább odadobta ebben az ügyben is.

Az egyik blogbejegyzésében utalt is rá, hogy gyanús körülmények között, esetleg személyesen Oszkó Pétertől kerültek konkrét dokumentumok Budai Gyulához…

Az tény, hogy 2009. őszén Oszkó a minisztériumban fogadta Budait, a Sukoró-ügyről is beszéltek, majd néhány nappal később Budai elment az ügyészségre, és az Oszkó számára készített felkészítőt, valamint a Pénzügyminisztérium belső levelezési rendszeréből kinyomtatott emaileket adott át. Nem tudom, hogy ezeket a miniszter adta-e át neki, vagy Oszkó háta mögött a saját apparátusa. De hogy nem a szél fújta be Budaihoz az iratokat, az biztos.”