Miért is van szükség a pénzügyi rezsicsökkentés fedőnév alatt futó intézkedésre a választások előtt? Azért, mert a Fidesz nagyon benézte a tranzakciós adó áthárítását.
„A pénzügyi szolgáltatások áremelkedése durván elszakadt a maginflációtól, és ez már a háztartások pénztárcájában is érzékelhetővé vált. A Fidesznek így lépnie kellett, hiszen a választások előtt az ellenzék számára jó kampánytéma lehet a pénzügyi szolgáltatások drágulása a rezsicsökkentéssel szemben.
Rogán Antal vette magához a kezdeményezést, és bejelentette a pénzügyi rezsicsökkentést, amellyel szabályozni kívánják a banki áthárítást. Az intézkedés értelmében 150 ezer forintig a háztartások havonta kétszer ingyen vehetnek fel pénzt. Nem más ez, mint egy hibás lépés újabb hibával történő korrekciója.
A készpénzfelvétel támogatása szemben az elektronikus tranzakciók támogatásával szembe megy az európai tendenciákkal. Az ingyenes készpénzfelvétel trükközésre fogja sarkallni az emberek, ráadásul a feketegazdaság visszaszorításában sem segít, miközben nyugaton a szabályozó hatóságok és a bankok arra törekednek, hogy a készpénzes forgalom visszaszoruljon. (...)
Összességében kijelenthető, hogy a tranzakciós adót a bankok egy az egyben áthárították a lakosságra, a banki szolgáltatások körülbelül 45 (!) százalékkal drágultak, az amúgy sem olcsó kártya díjak még magasabbak lettek, és szinte lehetetlenné vált, hogy ne kelljen a tranzakciónk után adót fizetni.
Egyedül azok nem jártak rosszul, akik a feketegazdaságban készpénz formájában jutnak hozzá jövedelmükhöz, és mindent, amit csak lehetséges, készpénzes fizetéssel intéznek. A lakosság legnagyobb hányada évente viszont több ezer forinttól is eleshet (átlagfizetés mellett is már tízezres lehet a nagyság), így nyugodt szívvel kijelenthető, hogy a tranzakciós adó bevezetése is csak egy volt a sok megszorítás közül.”
Lassan egy hónapja tart az aktuális román kormányválság. A távolban felsejlik egy AUR dominálta parlament réme, ráadásul azt sem tudni még, hogy az RMDSZ Budapesttől mit remélhet.
Kármán András szerint örömhír, hogy az elmúlt évek romló tendenciája után a három nagy hitelminősítő változatlanul hagyta Magyarország besorolását. A tárcavezető azt írta: a kormány célja a költségvetési egyensúly helyreállítása és a kiszámítható gazdaságpolitika.
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
Talán minden eddigi vezető bukásánál csúnyább.
Nagy Attila Tibor szerint az segíti a Tisza-kormány magas támogatottságának megtartását, hogy az első hónapban még nem vágott bele egyetlen komoly reformba sem.
A lényeg, hogy a Lannert-félék elégedettek legyenek.
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is.
