Mit keres Vona Gábor Felvidéken?

Miért pont most? Mi a célja a látogatásának? Miért keveri fel az állóvizet? Miért kell témát adni az SNS-nek? Ezek a kérdések jutottak eszembe rögtön azután, hogy a Facebookon értesítést kaptam arról, hogy Vona Gábor politikai fórumot tart Felvidéken. Az volt az első gondolatom, hogy maradjon otthon, itt nincs rá szükség. A Jobbik határontúli szereplései ezidáig csak konfliktusokat okoztak az adott térségben élő magyar kisebbségnek.

A kocsmai szintű politizálás, amely nem kínál valós megoldásokat a problémákra, annak nincs helye az egységes európai politikában. Azoknak a politikusoknak, akik cigánybűnözésről beszélnek, akik kollektíven bűnösnek tartják a romákat, nincs helyük az európai politikában. Mitől jobbak ezek a politikusok azoknál a szlovák politikusoknál, akik kollektíven bűnösnek tartanak minket magyarokat? Szerintem nincs köztük különbség. Nem azt mondom ezzel természetesen, hogy a romák/cigányok közt nincsenek bűnözők, mert vannak, de ugyanúgy vannak más nemzetiségűek között is. Miért pont most jönnek a megyei választások alatt?

Ezzel csak azt fogják elérni, hogy az SNS-nek lesz témája, amivel az urnákhoz csalogathatja a szavazóit. Nem is érdemes említenem, hogy a Jobbik eddigi látogatásai során mindig csak problémát okozott nekünk, itt élő magyaroknak, amelyet az SNS ki is használt választási kampányai során. Idesorolhatom a gárdistáik masírozását, vagy a vállalhatatlan politikájukat, amellyel többször okoztak már gondot az MKP vezetésének is.

Hogy mi a céljuk? Azt a Facebook-meghívóból is lehet tudni. Létrehozni egy szervezetet itt Felvidéken is, ahol jobbikos kis katonákat nevelhetnek ki a fiatalok közül kisebb agymosás után. Ebben segíti őket Pallér Péter, a Felvidéki Jobbik szervezője. Azt gondolom, hogy azzal nem érünk el célt, ha addig verjük a fejünket a falba, amíg be nem törik. Inkább kerüljük meg azt a falat! Vannak lehetőségek, amiket nem is mérlegelünk, mert nem érünk rá, mert épp a falba verjük a fejünket. Nem ártana néha gondolkozni és aztán cselekedni.

A XXI. században nem párbajhősökre van szükség, hanem megfontolt politikusokra. Nem megosztásra van szükség, hanem egyesítésre. Már így is annyira megosztottá vált a közösségünk, hogy nem hiányzik ide egy újabb párt vagy ahhoz hasonló. Nem tudom, mire lesz még szükség ahhoz, hogy ráébredjünk, hogy összefogás nélkül elveszünk.

Elítélem a Jobbik szélsőséges megnyilvánulásait. Ha lenne is jó ötletük, azt tönkrevágják a sok szélsőséges hülyeséggel. Nem ártana elgondolkodniuk azon, hogy változtassanak a módszereiken, meg a kocsma stílusú politizáláson. A Pokol szállóban valószínűleg a hangulat is pokoli lesz a Jobbik szereplésével. Nem szabad a kis sikereket semmibe venni, semmisé tenni, mert a magyar kormány határon túli politikáját igenis érdemi sikerek kísérik, ha nem is teljes mértékben. Egy jó irányba haladó utat találtak a sikerekhez. Bár a végső célhoz még nagyon hosszú az út, de érezzük, hogy valami elkezdődött.

Én magam a megfontolt politika híve vagyok, aki az európaiság erejét, az esélyegyenlőséget fontosnak tartom. A civil kezdeményezésekben nagy jövőt látok, ahogy abban is, hogy nem egymás elleni politikát kell folytatni, hanem együtt kell működni a környező nemzetekkel. Abban látom a jövőnket, ha a fiatalok képesek lesznek az összefogásra politikától függetlenül, és nem lesznek közömbösek a közösségünket érintő ügyek iránt. A mai fiatalokból fognak kikerülni a jövő vezetői, politikusai és nem mindegy, hogy milyen nézeteket vallanak majd és merre vezetik a közösségünket. Azt javaslom a polgároknak, hogy csak saját felelősségükre vegyenek részt a jobbikos eseményen, ha agymosásra vágynak. Én nem leszek ott, az biztos. Aki hozzám hasonlóan szeretné képviselni a közösségünket, az nyugodtan keressen meg véleményével, ötleteivel a fiatalok összefogásával kapcsolatosan. Kezdjünk el beszélgetni a változásról. József Attila szavaival fejezem be ezt a gondolatmenetet: „Álljuk helyünket emberül, ki küzd megél, más elmerül”.

Nagy Richárd
(a szerző a Via Nova OEEB elnöke)