A tisztességet holtában is gyalázzák

„Hagelmayer Istvánról szólván, érdemes visszagondolni a kezdetekre: alakulhatott volna másképp is. Hiszen ha távolról sem mindenben – lásd a médiát -, de sok dologban érvényesült valami kölcsönös belátás, törekvés a tisztességre. Aki csak a mai viszonyokat ismeri, nem hiszi el: ÁSZ-elnöknek, legfőbb ügyésznek, alkotmánybírának a szemben álló felek igyekeztek hozzáértőket jelölni, ráadásul olyanokat, akiket az ellenérdekelteknek is volt okuk becsülni! Kövér László-típusú figura akkoriban nem lehetett volna házelnök, és egy ideig egyik kormánypárt sem törekedett pártpénztárosából ÁSZ-elnököt, bármire kapható »jogászából« »alkotmánybírát« csinálni…

Persze, Hagelmayerhoz hasonlítható kitűnő szakembert és feddhetetlen embert nem lehetett minden posztra találni – de a lényeg a belátás és a tisztességes megállapodásokra törekvés kölcsönössége volt. Ez a magatartás jellemezte – legalábbis a kormánypártokat – az MSZP-SZDSZ koalíció 72 százalékos többségének időszakában is.

Azóta reménytelenül megújult az ország…”