A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.
Az Országgyűlés 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történ ő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdtük a magyar családok elviselhetetlen terheinek enyhítését.
Erre azért volt szükség, mert 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Az így döntő részben külföldi tulajdonba került cégek – Európában példa nélküli módon – az akkori kormánytól még garantált profitot is kaptak. Sőt, ezen túlmenően 2002 és 2010 között a szocialista kormányok a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját.
Ennek következményeként az Európai Unióban végül már a magyar családok fizették jövedelmükhöz képest az egyik legmagasabb árat az villamosenergiáért és a gázért.
A 2010-ben megkezdett rezsicsökkentés miatt az európai uniós bürokrácia előbb burkoltan, majd immár nyíltan próbál nyomást gyakorolni hazánkra, annak eltörlését, visszavonását sürgetve.
A magyar Országgyűlés ezt a nyomásgyakorlást a profitjukat féltő közműszolgáltató cégek érdekében tett lépésnek tekinti és a leghatározottabban visszautasítja.
A magyar Országgyűlés elvárja az Európai Uniótól, hogy tartsa tiszteletben Magyarország szuverenitását, valamint a közel két és félmillió magyar állampolgár aláírásával megerősített és kinyilvánított döntését a rezsicsökkentés politikájáról.
A magyar Országgyűlés felszólítja Magyarország Kormányát, hogy ne engedjen az európai uniós bürokrácia nyomásának, védje meg hazánk alapszerződésekben garantált jogait és következetesen folytassa a rezsicsökkentés politikáját!
Az EU-tagállamok arról vitáznak, hogy meghosszabbítsák-e az ukrán menekültek ideiglenes védelmét, miközben az új kérelmekből kizárnák a katonai szolgálatra alkalmas korú férfiakat.
„Az alkotmányos demokráciában nem képzelhető el, hogy megbizatási idejét megelőzően egy köztársasági elnököt erőszakkal eltávolítsanak az elnöki székből” – húzta alá Gulyás Gergely.
A radikális döntés aligha tekinthető demokratikusnak.
A Tisza már a választás előtt világossá tette, hogy kétharmados felhatalmazás birtokában el fogja távolítani az előző rezsim idejében megválasztott vezetőket.
Leárazhatja a Tisza Párt az Országgyűlést.
A beteg magyar társadalom gyógyulásának a feltétele, hogy széles tömegek feladják a tévképzetüket, miszerint elcseszett életük rendbetétele nem az ő felelősségük.
Nagyon komoly veszélyre hívta fel a figyelmet Sulyok Tamás.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
