István végre a helyére került

2013. augusztus 22. 09:01

Alföldi előadása a szereplők belső lelki vívódására helyezte a hangsúlyt, feláldozva a zenei élményt is ennek oltárán.

2013. augusztus 22. 09:01
baum
Fent és Lent

„Be kell vallanom, hogy meglehetős fenntartásokkal ültem le megnézni az Alföldi rendezte István, a Királyt. Tartottam tőle, hogy öncélú és szenzációhajhász látványelemekkel fogja teletűzdelni az előadást, hadd pukkadozzon az a polgár. Abban sem voltam teljesen biztos, hogy lesz-e kellő alázat a rendezőben, hogy ne használja fel a darabot saját politikai véleménye artikulálására és ne legyen tele aktuális közéleti utalásokkal. Szerencsére csak néha jelent meg némi orális szexre való utalás, az »unoma« rész pedig igen demagóg módon fejezte ki a közélet iránti általános undort, ami nem volt jó húzás.

Az viszont teljesen egyértelmű volt a legelejétől kezdve, hogy ez az István a Király teljesen más, mint a 30 éve bemutatott. Míg elődje egy magas minőségben elénekelt, zeneileg tökéletes előadás volt, addig a mostani a szereplők belső lelki vívódására helyezte a hangsúlyt, feláldozva a zenei élményt is ennek oltárán.

Mégpedig parádés módon. Hazudott-e a darabban Alföldi? Hát, nem. Az történt, hogy István belesodródott a nyugati kereszténység bűvkörébe, hogy beillessze egyfajta européer hangulatba az országot? Igen. Kért-e német segítséget ehhez? Igen. Erőszakkal ráerőltette-e az országra ezt az elképzelését? Igen. Tűzzel-vassal kiirtotta-e a magyarság kulturális hagyományait a cél érdekében? Igen. Akkor pedig miről beszélünk? Magyarugarozott-e István az adott történelmi szituációban, és szervilisen akart-e megfelelni az aktuális trendeknek? Igen. A 2013-as István, a Király, ezt mutatta meg precíz és kínos pontossággal.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 136 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ouroboros
2015. november 26. 20:35
Tehát amelyik falu nem akart templomot építeni, hanem inkább táltost tartott volna, az megtehette?
Ouroboros
2015. november 26. 20:35
Én konkrétan masszívan antiavantgard állásponton vagyok: az újszerűség, a ki nem próbált utak nem érdekelnek mindenáron. Úgy gondolom, hogy az emberi állapotnak vannak alapmotívumai, és a művészet ezen alapmotívumok újra és újra elmesélése nagyrészt, hogy kiemelje az embert saját véges énjéből, bekapcsolja a létezés nagy kerekébe és ezáltal megbékéltesse, amennyire lehet, saját halandóságával. Ha ezeket a motívumokat nem találom, szervetlennek érzem a művet és nincs hozzá semmi közöm. Amikor az angol szakot csináltam, találkoztam elég ilyennel, amit öncélú intellektuális maszturbációnak éreztem, vagy néha a kiégett ember kétségbeesett csapkodásának, aki végigpróbál mindenféle perverziót, hogy hátha megérinti még valami egy pillanatra a világon. Mindezen háttérrel semmi ilyesmit nem érzek ebben az Alföldi-rendezésben. Számomra érthető nyelven szólt, szerves elbeszélésben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy azt hinném, hogy van egyfajta üzenet, és azt én értettem, hanem az alkalmazhatóság tolkieni kritériumának is megfelelt, miszerint minden befogadó számára megadja a lehetőséget, hogy saját személyes tapasztalatához igazítsa, és azt lássa meg benne, ami neki fontos. Az itt elhangzott számos olvasat bizonyítja, hogy nem volt sínen vezetve a darab, és ez a lehetőség maradéktalanul megvolt.
Ouroboros
2015. november 26. 20:35
Ennek a belátása nagyon nehezen megy sokaknak. Előkerül például az a tévhit is, hogy létezik értelmezéstől mentes rendezés, ami úgymond hű a darabhoz. Ilyen nincs. Minden rendezés interpretáció: az is, amelyikben a legkonzervatívabbak se találnak kivetnivalót, meg az is, amelyik olyan hullámokat vet, mint ez. Tartok tőle, hogy nem volt ez hibátlan, hogy a varázsból fölocsúdva én is találok majd sok olyat, ami nem tetszett benne (egyet már talált nekem Ottapont: a fehér ló áldozathoz nem méltó lemészárlása — kár, hogy Stohl legpengébb alakítása pont annak környékén van), de számos igazi, megrázó megoldást találtam benne, ami engem megérintett. Mást meg nem, nem tragédia ez. Lehet mindent fikázni, sokszor joggal, ez sem kivétel. Csak nemzethalált nem kell vizionálni tőle. Engem az itteni hozzászólások nagy részének a színvonala is megerősített abban, hogy a szomorú végkicsengés helytálló helyzetértékelést tükröz.
Ouroboros
2015. november 26. 20:34
„Kérdezem akkor Alföldi interpretációja a Jobbik mellet teszi le a voksot?” És még mindig lehet fokozni :DDDD Erre csak Tolkien sokat idézett mondatait érdemes elővenni: „I cordially dislike allegory in all its manifestations, and always have done so since I grew old and wary enough to detect its presence. I much prefer history, true or feigned, with its varied applicability to the thought and experience of readers. I think that many confuse 'applicability' with 'allegory'; but the one resides in the freedom of the reader, and the other in the purposed domination of the author.”
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!