Dézsy Zoltán oknyomozó újságíró, nagyon kedves ember

„Mi a véleménye a [Gyurcsány Ferenc miniszterelnökségét alapul vevő - a szerk.] film körüli felhajtásról? A sok negatív szakmai és politikai kritikáról?

Megcsináltam eddigi életemben hetven nagyjátékfilmet, és nem érdekelt egyszer sem a film visszhangja. Munkának tekintem. Dézsy Zoltán tudomásom szerint egyébként oknyomozó újságíró, nagyon kedves ember, nem volt vele bajom. Ezt egy játékfilmnek szánta, tehát egy fikció. Miután kitalált történet, semmiféle dokumentarizmust nem lehet keresni benne. Azt, hogy maga a film szakmailag miként sikerült, sok minden befolyásolja: hogy milyen profi az operatőr, a rendező vagy az asszisztens. A két nap alatt, amit forgattunk, talán az asszisztens volt a legprofibb. Egyébként pedig, mint minden filmnél, drukkolok, hogy legyen visszhangja. Akár pozitív, akár negatív: mindegyik reklám. Zolival beszéltem azóta telefonon, tudom, hogy rengeteg támadás érte a filmmel kapcsolatban; bántják mindkét oldalról. (...)

A minőségi megvalósításon túl fontos pont az is, hogy többé-kevésbé aktuálpolitikai témát akar a film feldolgozni vagy kommentálni. Ilyen helyzetben mennyire minősül a produkció politikai szerepvállalásnak?

Nekem eszembe nem jutott. Nem éreztem, hogy ezzel bármiféle politikai állásfoglalást kell tennem. Elegem volt már abból, hogy az ember akármit csinál, vagy megszólal valahol, akkor azt kicsavarják, szétszedik. 2010-ben, amikor Kerényi megírta azt a számomra ízléstelen levelet a Magyar Nemzetben, akkor arra reagáltam, mert szükségesnek éreztem, hogy kiálljak egy válaszlevélben az említett rendezők mellett. Akkor is azt tapasztaltam, hogy olyan dolgok történnek a mai világban, amelyek újságíró-etikailag elfogadhatatlanok. De a film munka, nem politizálok, és senkinek a luftballonját nem akarom fújni. Ezen a forgatáson már régen túl vagyok, már a nyári munkákon gondolkodom.”