Fanfárok, vastaps

„Titokban sok kollégája irigyelheti a magyar kormányfőt, aki lassan ott tart, hogy megkéri Barrosót, mondjon egy számot, szerinte mekkora összeg hiányzik, és azt ő napokon belül »hozza«. Ez máshol nem menne ilyen egyszerűen. Az új kormánydöntés sem jár más rugóra, mint az előzők – ott szorít, ahol eddig is. Még egy kokit kapnak a bankok, maradnak a sarokban az energiacégek. A reklámadó tekintetében, úgy tűnik, a kereskedelmi tévék lesznek az áldozatok – nekik van ötmilliárd fölötti bevételük, amitől már sújt az új teher. Szegény Varga Mihály a minap ígért kiszámíthatóságot, nyugalmat, meg hogy nem vezetnek be új adót.

A kormányfő azonban bebizonyította, hogy még mindig van tartalék, még képesek összekapni magukat a mogulok, ha fenyegetve érzik magukat, különben is tele a kamrájuk meg nem érdemelt profittal.

Elég az akadékoskodásból, a következményektől való félelmekből! Soha nem látott mértékben csökkent az infláció, folytatódik az alapkamat mérséklése, nő a GDP akkor is, ha a tavalyi rekordmínuszból teszi, s ez szárnyakat ad az orbáni vágyaknak és a további rezsicsökkentésnek. A mostani bevételi plusszal már nem tudni, hogy ki fenyeget kit. Orbán olyan képletet állított elő, amelynek eredményeként a kommunikációban csak ő győzhet. A közjogi kifogásokat, a pereket sikerült minderről leválasztani. A túlzottdeficit-eljárás fennmaradása a közvélemény jelentős részének szemében azt igazolná, hogy Brüsszel tényleg csuklóztatni akarja Budapestet. A helyzet normalizálása a külföldi cégek érdeke is. Jóslat: az unió meg fogja szüntetni Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Fanfárok, vastaps. A békemenet itthon marad.”