A röghöz kötés néven aposztrofált hallgatói szerződés már az alkotmányban van. Az állam mégsem tartja be minimális vállalásait sem.
„1,26 milliárd 2012-ben, majd félmilliárd 2013-ban, mi az?
A cinikusok, és a konteósok csak legyintenek, hogy a Kormány lenyomta egy ország torkán az Alaptörvénynek hívott Alkotmány módosítását. Naná, hogy lenyomták, meg a fiatalság is tanuljon csak illemet, az adóforintokért mások már megizzadtak, tessék csak itthon nyomni az ipart egy darabig, együtt munkálkodni a nemzet felemelkedésén. (...)
Az Alaptörvény XI. cikke a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
»(3) Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.«
Azonban a Fenntartó 2012-ben elfelejtett elutalni az ELTE-nek 1,26 milliárd forintnyi normatívát, 2013-ban pedig a hallgatói juttatásokból maradt le majd félmilliárd. Ez nem más, mint egy ritka nagy lottónyereménnyel egyenértékű
S Z E R Z Ő D É S S Z E G É S.
Hogy ki fogja kifizetni az oktatókat, az áramot, a fűtést? Hogy a hallgató szociális támogatás nélkül inkább mégis megy szakmunkásnak?”
Orbán Balázs az oktatásról kérdezte, Magyar Péter dühkitöréssel válaszolt. A miniszterelnök sértegetésbe kezdett, majd a plenáris ülést is saját politikai előadásának szolgálatába állította.
Célja, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön.
Lannertnek és a balos szociológusoknak választaniuk kell: vagy pluralizmus és szabadság van az oktatásban, vagy egyenlőség. A kettő egymással ellentétes. Szilvay Gergely írása.
Hová vezetne ez?
„Felelősséggel tartozunk a nálunk tanuló több ezer diákért” – írták.
Máskülönben „nem fogunk két iskolát fenntartani egy iskolányi gyerek számára.”
Összeférhetetlenség, határozatképtelenség, alkotmánymag és a köztársasági elnök mandátumának kérdése – ezek körül forog az a vita, amely a Köztér szerint az Alkotmánybíróság falain belül zajlik.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
