E globalizált, értékválságos korban e korosztályokat a nemzet felhalmozott értékei aligha integrálják.
„Egy 2006-os tömegkommunikációs tanulmány a fiatal generációk hírértelmezési gyakorlatáról megállapította, hogy beszámolóikban alig használnak politikai kategóriákat. Továbbá, hogy »a fiatal nézők sok esetben világos alapelvárásokkal rendelkeznek a hírműsorok narratíváival, szerkezetével, érvényességével szemben«. Nem történt ez másképp – miként fentebb láttuk – a politikai közszereplők megnyilvánulásaival szemben sem. Akkor a rendszerváltoztatás óta eltelt idő és az autonómmá váló médiatér hatására egyre nőtt a távolságtartó szavazópolgárok száma. A tudatosan távolságtartóké.
Úgy látszik, a mostani első szavazók esetében mára ez már a múlt.
A felsőoktatásról szóló előzetes és érzékeny konzultációk, felvilágosító kampányok elmaradása okán is »sikerült« ezt a közel 400 ezres réteget a távolságtartásából kibillenteni. Az aktuál-politizálás elutasítóiból a legharcosabb aktuálpolitizálókká transzferálni őket. Tüntetőkké, tömegdemostrációk részvevőivé alakítani. És nem a Fidesz-KDNP kormány mellett!
E globalizált, értékválságos korban e korosztályokat a nemzet felhalmozott értékei aligha integrálják. Azokat többnyire nem is igen ismerik. A spontán népdaléneklés – »Röhej is lenne!« - régen kikopott baráti összejöveteleikből. A hazaszeretet líráját, -Vörösmarty, Arany, Petőfi verseit, melyek telis-teli vannak történelmünk hősi fejezeteinek, alakjainak felelevenítésével - már nem kell megtanulniuk. Ha az idősebb korosztály magától értetődően idéz belőlük, furcsállják nagyon. Ki tisztelettel, ki gúnnyal teszi.
Ezt az értékválságot, a családi, társadalmi kötelékek meglazulását maguk a fiatalok is megsínylik. A munkaerő piachoz közeledve e rétegek a hadiállapot társadalmával találják szemben magukat. E háborúzó társadalomban az emberek lelkük mélyén antiszociálissá válnak. Melyik normális ember akar– a maga Sturm und Drang korszakában – ebbe beletörődni?!”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
„Az ilyen mértékű béremelés mögött nincs fedezet, ezért az szükségszerűen adóemelésekhez vagy megszorításokhoz vezetne” – hangsúlyozta a Számháború című műsorban Szalai Piroska.
A hegeli dialektika szerint minden tézis megszüli az antitézist.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A szegedi Háborúellenes Gyűlés után Szalai Zoltán, a Mandiner lapigazgató-főszerkesztője és Boros Bánk Levente, a Nézőpont Intézet politikai kutatási igazgatója a helyszínről értékelték a nap tanulságait.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
