Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
A kormány is érzi, hogy bajban van, ezért próbálja elkapni a legpopulistább szlogeneket. Korábbi félelmem azonban alaptalan volt: ez a tüntetés már nem csak a tandíjról szól.
„Nézzük, mik is azok a követelések, melyeket teljesített a kormány a jobboldali médiumok szerint:
1. Követeljük a köz- és felsőoktatás átfogó reformját!
Az, hogy mindenki ingyen tanulhat, aki eléri a bejutási pontot, az nem átfogó reform. Ezt populizmusnak hívják, kétségbeesett menekülésnek, politikai ügyeskedésnek. Jól finanszírozott, jól működő egyetemeket akarnak a tüntetők, ahová a kapott minőségi oktatásnak megfelelően nehéz bekerülni. Nem kellenek büfészakok, nem kellenek büféegyetemek, nem kellenek büféegyetemisták. Mindenki beismerheti, hogy van, aki nem való egyetemre, és vannak felsőoktatási intézmények, melyek létezése teljesen indokolatlan. Ugyanakkor ne a hallgató pénztárcája szabja meg, hogy bejut-e: szabja meg a tudása, a tehetsége, a szorgalma.
2. A keretszámokat állítsák vissza legalább a 2011-es szintre!
A keretszámokat a kormány eltörölte. Újbeszélül: megvédte. Persze az, hogy az átszervezésekkel kb. ennyi hallgató kezdhetné meg tanulmányait, az örömteli is lehetne. Ez pont félig-meddig teljesül.
3. Állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat!
A kormány nem jelentette be, hogy leállítanák a forráskivonást. Kevesebb, de jól finanszírozott, minőségi oktatást nyújtó egyetemre lenne szükség, mint ahogy feljebb is írtam. Ne mondják, hogy nincs pénz, miközben látjuk hogy van, pl. stadionokra.
4. Töröljék el a hallgatói szerződést!
Racionális kívánalom a kormány részéről, hogy aki az állam pénzén tanul, az dolgozzon is itthon. Én viszont azt mondom: teremtsen a kormány olyan helyzetet az ország viszonyaiban, hogy megérje itthon dolgozni, ne pedig erőszakkal érje el az itthon maradást. Kapjon annyi pénzt orvos, tanár, balneológus, ápoló és fizikus, amennyit megérdemel, és akkor nem fog elmenni.
5. Ne korlátozzák az egyetemi autonómiát!
Szóba sem került a probléma bármiféle rendezése.
A fentiek alapján:
mit is teljesített a kormány? Majdhogynem semmit. A kormány is érzi, hogy bajban van, ezért próbálja elkapni a legpopulistább szlogeneket. Korábbi félelmem azonban alaptalan volt: ez a tüntetés már nem csak a tandíjról szól. Ez a tüntetés már Orbán Viktorról, és a majdnem mindenki számára vállalhatatlan rendszeréről szól, amit korábban hajlamosak voltak kormányzati szereplők a Nemzeti Együttműködés Rendszerének csúfolni. Világos, mint a nap: a valódi nemzeti együttműködés most ott van az utcán, és azt kiabálja, hogy »Elkúrtad!«.”