„Mielőtt az 55 ezer fős számot hallva elégedetten csettintenénk, tegyük hozzá gyorsan, ebbe beleszámítandóak a mesterképzésbe és doktori képzésbe (Ph.D) állami támogatással felvehető hallgatók is. Így - ha az alapképzéseket vesszük figyelembe - vissza is érünk a nagyjából 33 ezer államilag támogatott helyhez. Márpedig érdemes az alapképzést a középpontba helyezni, hiszen az osztatlan képzések száma elhanyagolható, mester és doktori képzésre alapképzésben szerzett diploma nélkül nem lehet jelentkezni. A felsőoktatáspolitika legizgalmasabb kérdése pedig mégiscsak az, hogy mennyiben segíti az első diploma megszerzését. A kormány tehát minden bizonnyal azért hangoztatja szívesen az 55 ezres számot, mert a hallgatók követelései között a két évvel korábbi férőhelyekhez való visszatérés igénye szerepelt, akkor pedig 53 ezer hallgató tanulmányait támogatta száz százalékban az állam, a jelenlegi tanévben ez a szám már nem érte el a 34 ezret.
Továbbá, úgy tűnik, marad a hallgatói szerződés, marad a röghöz kötés. Az ok, hogy »Magyarország közpénzből nem jóléti államok orvosait, és egyéb értelmiségeit akarja kitaníttatni.« Szép elv, jó elv, érthető is, magyar pénzből magyar értelmiséget! Csak kissé visszás.”