Eltérő szabályok vonatkoznak a sajtótermékekre is aszerint, hogy nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékről van szó. A Javaslat a politikai reklám fogalmát a médiatörvénynek megfelelő definícióban használja, ami jelenleg pontosításra szorul a médiatörvényben, amelyet a Javaslat 2. pontja tartalmaz.
A fizetett politikai reklámok szabályozása figyelembe vette többek között az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által a párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos jelentésében is megfogalmazott elvárást, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozása területén kezdeményezőbb és gyorsabb ellen őrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is.″
Tehát azért kéne így módosítani a magyarországi választási kampány szabályait, mert Franciaországban ez van? Agyrém. Most ért véget az amerikai elnökválasztás. Ha a választói regisztráció bevezetésekor állítólag az Egyesült Államok a példa, akkor hogyan illeszthető ehhez egy, az amerikaival ellentétes kampányszabályozás?
Érthetetlen, hogy miért ne lehetne hirdetni az online sajtóban, ha a print médiában (fix tarifákkal) lehet. És itt érdemes pontosítani az online sajtó fogalmát, a médiatörvény értelmében ugyanis a híroldalak számítanak online sajtóterméknek, más internetes szolgáltatások viszont nem. Így aztán nyugodtan lehetne választási hirdetéseket közölni a Facebookon vagy a Freemailen, keresőszavakra hirdetni a Google-nél, nem lehetnének viszont politikai reklámok a közélettel foglalkozó híroldalakon.
A kereskedelmi televíziókban és a rádiókban sem lehetne hirdetni, csak a közszolgálati adókon, ahol viszont – meghatározott időkeretben – minden politikai erő ingyen tehetné közzé reklámjait. A médiafogyasztási szokások ismeretében elmondható, hogy a televíziónézők túlnyomó többsége így egyáltalán nem találkozna politikai hirdetéssel a képernyőn.