Nem lehetne választási hirdetéseket közzétenni a nem közszolgálati rádiókban és televíziókban, az online médiában és a mozikban?
Újabb, a választási kampányt alapjaiban megváltoztató egyéni indítványok érkeztek a választási eljárásról szóló törvényhez. Vas Imre módosító javaslata, amit az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége is támogatott, 60-ról 50 napra rövidítené a kampányidőszakot, és nem lehetne választási hirdetéseket közzétenni a nem közszolgálati rádiókban és televíziókban, az online médiában és a mozikban. Hogy miért? Az indoklás szerint ezért:
„150-152. §-okhoz
A francia kampányszabályok mintáját követve került kialakításra a médiaszolgáltatók kampányban történő részvétele. A francia sajtószabadságról szóló törvény (30 septembre 1986. relative a la liberté de communication) 2012. januári módosítását veszi alapul, amelyben szerepel a kampányidőszakra vonatkozó reklámtilalom.
(Franciaországban a választás hónapjának első napját megelőző három hónap során a szavazás időpontjáig tilos közzétenni a sajtóban vagy a média bármely eszközével a választási propagandára vonatkozó kereskedelmi reklámot. Az általános választások hónapját megelőző hatodik hónap első napjától nem szerepelhet semmiféle kampányra vonatkozó, elért eredményt tartalmazó reklám promóció azon a területen, ahol szavazást tartanak.)
Eltérő rendelkezések vonatkoznak a különböző médiaszolgáltatókra, annak függvényében, hogy kereskedelmi vagy közszolgálati, helyi, körzeti vagy országos, illetve lineáris vagy audiovizuális médiaszolgáltatóról van szó.
Eltérő szabályok vonatkoznak a sajtótermékekre is aszerint, hogy nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékről van szó. A Javaslat a politikai reklám fogalmát a médiatörvénynek megfelelő definícióban használja, ami jelenleg pontosításra szorul a médiatörvényben, amelyet a Javaslat 2. pontja tartalmaz.
A fizetett politikai reklámok szabályozása figyelembe vette többek között az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által a párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos jelentésében is megfogalmazott elvárást, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozása területén kezdeményezőbb és gyorsabb ellen őrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is.″
Tehát azért kéne így módosítani a magyarországi választási kampány szabályait, mert Franciaországban ez van? Agyrém. Most ért véget az amerikai elnökválasztás. Ha a választói regisztráció bevezetésekor állítólag az Egyesült Államok a példa, akkor hogyan illeszthető ehhez egy, az amerikaival ellentétes kampányszabályozás?
Érthetetlen, hogy miért ne lehetne hirdetni az online sajtóban, ha a print médiában (fix tarifákkal) lehet. És itt érdemes pontosítani az online sajtó fogalmát, a médiatörvény értelmében ugyanis a híroldalak számítanak online sajtóterméknek, más internetes szolgáltatások viszont nem. Így aztán nyugodtan lehetne választási hirdetéseket közölni a Facebookon vagy a Freemailen, keresőszavakra hirdetni a Google-nél, nem lehetnének viszont politikai reklámok a közélettel foglalkozó híroldalakon.
A kereskedelmi televíziókban és a rádiókban sem lehetne hirdetni, csak a közszolgálati adókon, ahol viszont – meghatározott időkeretben – minden politikai erő ingyen tehetné közzé reklámjait. A médiafogyasztási szokások ismeretében elmondható, hogy a televíziónézők túlnyomó többsége így egyáltalán nem találkozna politikai hirdetéssel a képernyőn.
Egy ilyen elképzelés talán nem okoz különösebb felháborodást, hiszen a közvélemény alapvetően politika- és hirdetés-, pláne politikai hirdetés-ellenes. Ettől függetlenül ez a politikaellenes irány rendkívül káros, akárcsak minden, a politikai versenyt, a politikai vitákat korlátozó szabálymódosítás. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy miért homályos körvonalú mozaikokból kell összerakni a Fidesz elképzeléseit a választási rendszer átalakításáról? (Vas Imre november 7-én még saját előző napi javaslatát is korrigálta.) Egységes koncepció helyett miért kiszámíthatatlan csomagokban érkeznek a – ki tudja, hol szövegezett – szabályjavaslatok?
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Szalay Dániel a Magyar Márton nevéhez köthető kontroll.hu kapcsán megjegyezte, hogy „zavaró az álfüggetlensége”.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
„Lépésről lépésre, tégláról téglára, per aspera ad astra, lárifári” – írta a publicista.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
