Nem lehetne választási hirdetéseket közzétenni a nem közszolgálati rádiókban és televíziókban, az online médiában és a mozikban?
Újabb, a választási kampányt alapjaiban megváltoztató egyéni indítványok érkeztek a választási eljárásról szóló törvényhez. Vas Imre módosító javaslata, amit az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége is támogatott, 60-ról 50 napra rövidítené a kampányidőszakot, és nem lehetne választási hirdetéseket közzétenni a nem közszolgálati rádiókban és televíziókban, az online médiában és a mozikban. Hogy miért? Az indoklás szerint ezért:
„150-152. §-okhoz
A francia kampányszabályok mintáját követve került kialakításra a médiaszolgáltatók kampányban történő részvétele. A francia sajtószabadságról szóló törvény (30 septembre 1986. relative a la liberté de communication) 2012. januári módosítását veszi alapul, amelyben szerepel a kampányidőszakra vonatkozó reklámtilalom.
(Franciaországban a választás hónapjának első napját megelőző három hónap során a szavazás időpontjáig tilos közzétenni a sajtóban vagy a média bármely eszközével a választási propagandára vonatkozó kereskedelmi reklámot. Az általános választások hónapját megelőző hatodik hónap első napjától nem szerepelhet semmiféle kampányra vonatkozó, elért eredményt tartalmazó reklám promóció azon a területen, ahol szavazást tartanak.)
Eltérő rendelkezések vonatkoznak a különböző médiaszolgáltatókra, annak függvényében, hogy kereskedelmi vagy közszolgálati, helyi, körzeti vagy országos, illetve lineáris vagy audiovizuális médiaszolgáltatóról van szó.
Eltérő szabályok vonatkoznak a sajtótermékekre is aszerint, hogy nyomtatott vagy elektronikus sajtótermékről van szó. A Javaslat a politikai reklám fogalmát a médiatörvénynek megfelelő definícióban használja, ami jelenleg pontosításra szorul a médiatörvényben, amelyet a Javaslat 2. pontja tartalmaz.
A fizetett politikai reklámok szabályozása figyelembe vette többek között az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) által a párt- és kampányfinanszírozással kapcsolatos jelentésében is megfogalmazott elvárást, hogy az Állami Számvevőszék a politikai finanszírozása területén kezdeményezőbb és gyorsabb ellen őrzést végezzen, beleértve a megelőző intézkedéseket és a pénzügyi szabálytalanságok nagyobb mértékű feltárását is.″
Tehát azért kéne így módosítani a magyarországi választási kampány szabályait, mert Franciaországban ez van? Agyrém. Most ért véget az amerikai elnökválasztás. Ha a választói regisztráció bevezetésekor állítólag az Egyesült Államok a példa, akkor hogyan illeszthető ehhez egy, az amerikaival ellentétes kampányszabályozás?
Érthetetlen, hogy miért ne lehetne hirdetni az online sajtóban, ha a print médiában (fix tarifákkal) lehet. És itt érdemes pontosítani az online sajtó fogalmát, a médiatörvény értelmében ugyanis a híroldalak számítanak online sajtóterméknek, más internetes szolgáltatások viszont nem. Így aztán nyugodtan lehetne választási hirdetéseket közölni a Facebookon vagy a Freemailen, keresőszavakra hirdetni a Google-nél, nem lehetnének viszont politikai reklámok a közélettel foglalkozó híroldalakon.
A kereskedelmi televíziókban és a rádiókban sem lehetne hirdetni, csak a közszolgálati adókon, ahol viszont – meghatározott időkeretben – minden politikai erő ingyen tehetné közzé reklámjait. A médiafogyasztási szokások ismeretében elmondható, hogy a televíziónézők túlnyomó többsége így egyáltalán nem találkozna politikai hirdetéssel a képernyőn.
Egy ilyen elképzelés talán nem okoz különösebb felháborodást, hiszen a közvélemény alapvetően politika- és hirdetés-, pláne politikai hirdetés-ellenes. Ettől függetlenül ez a politikaellenes irány rendkívül káros, akárcsak minden, a politikai versenyt, a politikai vitákat korlátozó szabálymódosítás. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy miért homályos körvonalú mozaikokból kell összerakni a Fidesz elképzeléseit a választási rendszer átalakításáról? (Vas Imre november 7-én még saját előző napi javaslatát is korrigálta.) Egységes koncepció helyett miért kiszámíthatatlan csomagokban érkeznek a – ki tudja, hol szövegezett – szabályjavaslatok?
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
Ennek okait próbáljuk boncolgatni a Trump-jelenségen keresztül.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Bebetonozott meggyőződés a baloldalon, hogy Orbán és a Fidesz körei uralják a magyar médiapiac 80 százalékát. De vajon honnan származik ez nemzetközileg is sokat hivatkozott adat a médiáról, és milyen problémák vannak vele?
Ez ez a polgári Magyarország.
„Nem ez volt az első eset a választás óta” – fogalmazott a fideszes politikus.
Spoiler: leesett az álluk.
