Akciófilmbe illő jelenetek – brutális készültségben a TEK munkatársai
Az események kiemelt biztonsági kockázatot jelentenek.
A 2012-es kötcsei beszéd valójában erről szólt: egy olyan politikai és kommunikációs térről, amelyben bármi, amit Orbán tesz, az jó, pusztán attól, hogy ő – és nem mondjuk Bajnai vagy Gyurcsány – csinálja.
„Amikor Orbán Viktor Kötcsén kijelenti, hogy az ország stabilan áll a lábán, az a hírfogyasztó – és gondolkodó – többség számára olyasmit sugall, hogy nagy lépéssel közelebb került hozzánk a baj. Ez a mostai kötcsei beszéd – a második Orbán-kormány programnyilatkozatának tekinthető 2009-eshez képest – első hallásra üresnek tűnt. A sorok között azonban ott voltminden, ami ebben a helyzetben elmondható. A kormányfő gondolatai szinte kizárólag az IMF-hitel körül forogtak: a centrális erőtérben a tervezés már nem a következő tizenöt-húsz esztendőre, hanem csak az MNB kulcsainak jövő évi átvételére koncentrál. És minden mondat, amelyet a valutaalap kölcsönéről a miniszterelnök elmondott, annak leplezésére szolgált, hogy most is kölcsöntől kölcsönig élünk. Orbán szerint ezúttal nem olyan rossz megállapodást kell kötni, mint 2008-ban, hanem sokkal jobbat. Előre szólunk: nehéz lesz. (...)
A »jó megállapodás« annyival lehet jobb a »rossznál«, hogy ezt most Orbán Viktor írja alá. A 2012-es kötcsei beszéd valójában erről szólt: egy olyan politikai és kommunikációs térről, amelyben bármi, amit Orbán tesz, az jó, pusztán attól, hogy ő – és nem mondjuk Bajnai vagy Gyurcsány – csinálja. A nemzetárulásból így lesz nemzetmentés, az ország eladósításából biztonsági garancia – legalábbis annak a 18 százaléknyi választónak a szemében, aki még hisz a varázslatban.”