„A Bott Pince – Bodó Judit és József - az egyik legtermészetesebb, legtisztább birtok Hegyalján. Jelenében és múltjában nem találni takargatni való titkokat, éppen ezért nincsenek történetében hirtelen felvillanó, megmagyarázhatatlan szárnyalások sem. Lépésről-lépésre emelkednek - egy vörösboros borvidékről nézve kifejezetten lassan. Ez is hitelességüket erősíti. Kiemelkedő pince: 2011-ben boraik nemcsak gazdagok és egyéniek, hanem egytől-egyig kifejezetten elegánsak is. Az lenne a szép, ha Bodóék hozzáállása lenne általános Hegyalján – boraikról nem is beszélve!
Van valami nagyon érdekes ritmus a birtokok felemelkedésében: leghősiesebb életszakaszukban valóban hőssé kell válniuk, ha talpon akarnak maradni. Hiába készítenek jobbat tisztességesebben, mint a sztárok, a piac még nem figyel rájuk eléggé. Főként így van ez válságidőkben, amikor a háttér – legyen szó bármiről is – sokat veszít jelentőségéből, és inkább a nyers fogyasztói szempontok érvényesülnek. Bodó Judit és József nehéz utat választottak maguknak: nincs vetítés, rossz ízű oldalvágások és egyéb zsongítások kommunikációjukban, nincsenek kis borászati trükkök, másodüzletág, nincs B-bor: az van, amit jónak tartanak, olyan mennyiségben, ahogy azt elő lehet állítani.
Egészen különleges adottságuk, hogy mind a löszös, mind az agyagos, riolitos dűlőknek meg tudják mutatni a színűket: mondhatni, Bott-stílusban gyönyörűen nyílik ki mindkét világ. A legutóbbi évjárat erre az ékes bizonyíték. Nem is nagyon tudnék még egy birtokot mondani, ahol hasonló egyensúlyban tárul fel Hegyalja ezen kettőssége. Régen találkoztam ilyen kiegyensúlyozott borsorral. És ami a legfontosabb: minőség, stílus, hitelesség dolgában Bodóék a felsőház küszöbén állnak, vagy tán már bele is léptek ebbe a szűk klubba. Ha most írnám a Tokaj-Iránytűt, már öt csillagot adnék nekik.”