Vége az anonimitásnak?

„Ha valaki egy videót szeretne a YouTube-ra feltölteni, vagy egy már fent lévő tartalomhoz kíván hozzászólni, mostantól a tárhely-szolgáltató fel fogja szólítani, hogy használja mindehhez teljes nevét, majd megkérdezi, hogy a Google-fiók alapján azonosított nevet felhasználhatja-e, amennyiben a felhasználó a Google szolgáltatásait veszi igénybe. Amennyiben ezt a felhasználó elutasítja, a Google például ilyen válaszlehetőségeket kínál fel: »A csatornám neve jól ismert«. Érdekes módon a keresőóriás ezt a felhasználási lehetőséget nem említette akkor, amikor bejelentette ezt a szinkronizálási opciót. (...)

A fent említett megoldás nemcsak üzleti, de jogérvényesítési szempontból is üdvözítő lehet. A jogsértő tartalom feltöltőjének valódi személyazonosságához így nem az IP címeken keresztül vezethet majd az út, hanem az egy kattintással elérhető lesz. A közvetítő szolgáltató a megváltozott helyzetben nem fogja megtagadni az adatszolgáltatást, hiszen a személyes adatok nyilvánosságra hozatalára ő kötelezte a felhasználót. A kérdés csak az, hogy mi lesz az internet világától elválaszthatatlan, hőn áhított anonimitással. Az álnéven történő véleménynyilvánítás amellett, hogy visszaélésre adhat lehetőséget, előnyökkel is jár. A következményektől és felelősségtől való félelem nélkül felszínre juthatnak fontos közérdekű, társadalmi kérdések. A hozzászóló üzenetét objektíven, előítéletektől mentesen közölheti, a vitában álnéven részt vevők között ugyanis nem tehető különbség a társadalmi státusz, tudományos rang, nem, vagy egyéb jellemzők alapján.

Ha a névtelenségnek tulajdonított őszinteséget éppen a kibertér egyik leglátogatottabb helyszínén teszik kockára, ott, ahol naponta több mint 2 milliárd videót néznek meg a látogatók, és minden percben 24 órányi videoanyagot töltenek fel a felhasználók, az minden bizonnyal erőteljes hatást fog gyakorolni az egész információs társadalom működésére.”