„Örök szerelem, ettől nem lehet elszakadni” – így vallott a visszatéréséről a Mandinernek az olimpiai bajnok
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
London ma boldogabb, mint bármikor a második világháború vége óta.
„Mit jelentett a harmincadik nyári olimpia Londonnak? A legegyszerűbb választ Matt, a Daily Telegraph népszerű karikaturistája adta meg, miközben még javában tartott a gigászi sportfesztivál.
Hazatérő férj mondja lelkendezve a feleségének: »Mintha nem is Londonban lennék! Senki nem panaszkodik, mindenki mosolyog, idegenek is szóba állnak egymással.« Pedig mintha hét évvel ezelőtt nem is ünnepelték volna sok ezren a Trafalgar téren a bejelentést, hogy London kapta a 2012-es nyári olimpiát, éveken át duruzsolták, hogy semmi nem lesz kész idejében, leáll a közlekedés Londonban, a megnyitó- és a záróünnepség a kutyája sem lehet majd a pekinginek, elfuserálták a jegyek elosztását, túl sokba kerül az egész cécó, nem lehet gondoskodni sem a versenyzők, sem a közönség, sem London biztonságáról, megint a fenekünkre fog verni a fél világ, nem lesz se pénz, se posztó, és így tovább.
Talán ennek köszönhető, hogy London ma boldogabb, mint bármikor a második világháború vége óta. Minden károgást meghazudtolva olyan világsikernek bizonyult a megnyitó-, de még inkább a záróünnepség, hogy a legközelebbi téli olimpiát rendező oroszok máris felkértek a londoni események rendezésében részt vevő több brit céget az együttműködésre 2014-ben. A 9,3 milliárd fontos befektetés nyomán a következő négy évben több mint 13 milliárd fontnyi hasznot várnak az infrastrukturális fejlesztéstől és a sok száz, jó benyomásokkal hazatérő üzletemberrel az olimpia hetei alatt folytatott tárgyalásoktól. A londoni színházak, szállodák, szórakozóhelyek, vendéglők tele voltak külföldi látogatókkal, miközben a tavalyi ugyanezen két és fél hetes időszakhoz képest öt százalékkal kevesebb bűncselekményt követtek el a fővárosban.”