A Fidesz által kezdeményezett választói regisztráció nem illik bele a választási rendszerünkbe.
A választási rendszer átalakításával foglalkozó, két héttel ezelőtti posztom egyik pontjában röviden kitértem már a tervezett választói feliratkozásra/regisztrációra, azóta egy kicsit jobban is végiggondoltam a kérdést. Előkerültek új szempontok is, az például valamiért csak a Kettős Mérce bejegyzését olvasva esett le, hogy a regisztráció alapjaiban változtatná meg az ajánlási rendszer működését – és ez saját, „egy kis pártnak 2014-ben sokkal könnyebb felkerülni az ország minden szavazólapjára, mint 2010-ben volt” megállapításomat is érvénytelenítené.
Az ajánlószelvény-gyűjtés körülményeinek megváltozása tovább erősítette bennem azt az érzést, hogy a Fidesz által kezdeményezett választói regisztráció nem illik bele a választási rendszerünkbe. Feleslegesen sok többletköltséggel jár mind a választók, mind a választást lebonyolító állam szempontjából, ráadásul egy ilyen intézkedés a kormány által az élet egyéb területein hirdetett adminisztráció-csökkentéssel is szembe megy.
A választói regisztráció káros mellékhatásaként várhatóan tovább csökkenne a fiatalok és az aktívak súlya a választók össztömegén belül. A feliratkozás kevesebb áldozattal jár az ügyfélfogadási időben jelentős szabadidővel rendelkező idősebbek számára, mint azoknak, akik dolgoznak ilyenkor, vagy akik számára ezernyi izgalmasabb lehetőséggel kéne versenyeznie a regisztrációs sorban állásnak.
A magyarországi lakhellyel nem rendelkező választópolgárok esetében ugyan még nem ismert, pontosan mi módon gyakorolhatnák választójogukat az országgyűlési választásokon, de várhatóan itt is komoly technikai nehézségekkel járna a regisztráció. Személyesen kell regisztrálni a legközelebbi konzulátuson vagy magyarországi járási hivatalban? Akkor nem sok választásra jogosult lesz az országhatárokon kívül 2014-ben. Ha elég távolról regisztrálni, akkor aligha elfogadható, hogy a magyarországi lakhellyel rendelkező választókat viszont személyes megjelenésre kötelezzék.
Mindezek tetejébe, ha a Fideszt nem érdeklik elvi megfontolások, saját érdekei mentén is érdemes lenne végiggondolnia, tényleg olyan jó ötlet-e ez a feliratkozósdi, mert nagyon könnyen lehet, hogy a kiindulópontja eleve téves: 2010-ben a Fidesz tudta a legtöbbet a pártok közül saját szimpatizánsairól, az kétségtelen. Hogy ez a 2010-es tudás 2012-ben, pláne 2014-ben is releváns-e, az már kétséges. A kormányzás óta eltelt idő – ahogy az például olvasóink preferenciáiból is kiderül, – erősen megtépázta a 2010-es tábort, így aztán a párt regisztrációs kampányának kimenetelében bőven lenne bizonytalanság. Ezt a bizonytalanságot a regisztráció jelentős elutasítottságával együtt már nyugodtan nevezhetjük komoly politikai kockázatnak, és akkor a nemzetközi fogadtatásba még bele sem gondoltunk.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Esterházy Mátyás számára sosem volt kérdés, hogy a Liverpool és a magyar válogatott középpályásának karrierja sikeres lesz.
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
