Nem papír

„Az még követhető, hogy a valutaalap az Európai Bizottság jóváhagyásához köti a tárgyalások megkezdését. Brüsszel elindított néhány kötelezettségszegési eljárást, melyek közül a jegybanktörvényre vonatkozó lehet elvileg összefüggésben a hitelképességgel. Csakhogy minden tagállam alapvető joga, hogy vita esetén a bíróságtól reméljen jogorvoslatot, amire viszont akár évekig is várni kell. E lehetőség nélkül az EU diktátumairól beszélhetnénk, nem méltányos eljárásról, márpedig – mint tudjuk – Brüsszel nem Moszkva. Míg az IMF az EU-ra mutogat, az EU például a velencei bizottságra. Ez az Európa Tanács szerve, amelytől egy úgynevezett non paper formájában érkezett is valamiféle vélemény az igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról, amelyet most a balliberális sajtó a tárgyalások mások által nem lelt előfeltételeként lobogtat. De mi köze ennek a hitelképességünkhöz? És ez még semmi: szerdán az Európai Bizottság szóvivője, Olivier Bailly a befektetői bizalom helyreállítását nevezte meg feltételként, de attól elzárkózott, hogy ezt lefordítsa konkrét elvárásokra. Csakhogy a készenléti hitel éppen e bizalom helyreállításának lehetne az egyik eszköze. Az EU tehát a piacnak, közelebbről meg nem nevezett befektetőknek dobta tovább az IMF labdáját.

Innentől valóban nem maradt sok homályos pont. A készenléti hitel feltétele a teljes gazdaságpolitikai fordulat, a visszatérés a kezes Bajnai-kormány teherelosztási gyakorlatához. Ha ez megtörténik, a demokráciánk állapota feletti aggodalmak enyhülése is borítékolható. Semmi teher a külföldiek itteni leánybankjain, el a kezekkel a közszolgáltatásokon extraprofitot szerző cégektől, vissza az étkezési jegyet a franciáknak! És így tovább. Legyen úgy, mint korábban volt! A pénzszivattyúnak újra működnie kell. Ezt jelenti az a bizonyos ortodox gazdaságpolitika.”