Magyarként Európában

„Tömegre (is) kell gyúrni. Magyarország imázsa vészesen megromlott az elmúlt években, hogy súlyosan eladósodtunk, szavunk hitelét veszítettük, majd meg nem értett - vagy nagyon is felfogott célú - függetlenségi harcaink miatt szigetelődtünk el.

Régen volt ekkora szüksége a homlokzat újravakolásának, arculatunk újraépítésének, az országunkról kialakult rossz sztereotípiák újraírásának. És ehhez érdemes a személyesség erejét használni. Ehhez nyitni kell. Kedvesen határozottnak és eredetinek lenni. Élhető ország benyomását kelteni. A legkiválóbb magyar termékeket felsorakoztatni. Minél több helyen, minél gazdagabb és minőségi kínálattal előrukkolni.(...)

A változáshoz szükséges lelki fordulaton túljutottunk. Az a korszak - nem kis mértékben a globális válságnak betudhatóan - véget ért, amely támogatta a feloldódást a világtrendekbe, amely kifejezetten üldözte és kigúnyolta a sajátosan magyart. Amely a külhonit istenítette, a hazait pedig oly mértékben minősítette le, hogy az állami közbeszerzéseken magyar cégek alig rúghattak labdába...”