„Viszont ha nincs egységes magyarság, mer szétfejlődünk, meg lehet túlhaladottnak nevezni a nemzetet, és feleslegesnek, akkor miért is nem lehet azt mondani, hogy nincs egységes cigányság? Vagy az még nem túlhaladott? Ha lehet magyar ugarozni magyaroknak, genetikai alattvalózni (szigorúan retorikai túlzásként, amit jól kell érteni, és ha nem érted jól, akkor mucsai paraszt vagy), karcos kritikákat megfogalmazni a magyarok demokratikus elkötelezettségéről, bőgatyás kultúrájáról, kádári visszamaradottságáról, nacionalizmusáról, bezárkózásáról, kóros, egészségtelen, keleties és kirekesztő hajlamairól, akkor miért nem lehet mindezt megtenni cigányként a cigányok felé?
A magyar néplélek vulgárpszichologikus elemzése a magyar nacionalizmus kórisméjének tudományos felállítása, az elmaradt szembenézés segítése, de a cigányok berögződéseinek kritizálása a társadalomtudományi axiómákon való jogosulatlan átlépés? A magyarok sérelmi politikát folytatnak, de Setét Jenőéknél szó sincs sérelmi politizálásról? A tabudöntés a többségi társadalom esetében legitim hőstett, a kisebbség esetében illegitim eretnekség? Most akkor kezdjem el emlegetni a jó öreg kettős mércét?
Szóval ha voltak öngyűlölő zsidók és vannak öngyűlölő cigányok, akkor ugyanezen logika alapján bizony vannak öngyűlölő magyarok is. Megélhetési, öngyűlölő alibimagyarok. Kertész Ákos. Bartus László. Bauer Tamás. Kertész Imre. Konrád György. Kornis Mihály. Spiró György. Vásárhelyi Mária. Fischer Iván. Niedermüller Péter. Mihancsik Zsófia. Lendvai L. Ferenc. Balogh S. Éva. Krémer Ferenc. Slovensko, do toho! blog. Tudnánk még sorolni, de minek.”