János vitéz és a kényszerzubbony

„Az új Nat nem éget fel mindent a múltból, de a hangsúlyok jelentősen átalakultak: a kulcskompetenciákról a fejlesztési területekre és a konkrét ismeretanyagra tevődtek. A műveltségterületek megmaradtak, és konkrétumokkal egészültek ki. Gyökeresnek mondható változás a kiemelt fejlesztési területek esetében tapasztalható: itt írják le azokat a feladatokat, célokat, amelyeket minden közoktatási intézményben tudatosan, több tantárgy keretében kell fejleszteni. Az új Nat legfontosabb célkitűzése, hogy a haza felelős polgárokat, hazafiakat neveljen a gyerekekből, és fontos szerepet szán a nemzeti hagyományok, a nemzeti öntudat fejlesztésének.

A megfogalmazott célok tükrözik a Fidesz-KDNP-kormány kommunikációját, a kormányzó pártok számára fontos szimbólumokat. 2007-ben a súlypontok »a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia« voltak. Most, a 2012-es vitairat »a köznevelés feladatát alapvetően a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg«. Aki azonban rászánja az időt, és összeveti a 2003-as, a 2007-es  és a 2012-es bevezetőt, az ideológiai frázisok kicserélésén túl forradalmi tartalmi változásokat nem fog találni. Például a legnagyobb médiakarriert befutott erkölcsi nevelés és a családi életre nevelés kérdése a korábbi két alapdokumentumban is többször előkerül, igaz, ott még nem kapott saját rangot. A Nemzeti alaptanterv 2012-es vitairatának tehát elsősorban ideológiai üzenete van: a világpolgárság helyett a hazafiság, a látszólagos szabadság helyett a látszólagos kötöttség lett hangsúlyos, meg persze ahová lehetett, odaírták a nemzeti jelzőt. (...)

Természetesen hosszan lehet vitatkozgatni arról, hogy az új Nat hatására mi lesz a pedagógiai innovációval, hogy tényleg egy kész világnézetet akarnak-e lenyomni a gyerekek torkán, vagy arról, hogy Wass Albert nélkül elég hazafias-e a tervezet. Csak éppen nem érdemes. A Nat a pedagógusok munkáját, az iskolapadban ülő diák feladatait nem befolyásolja. Ők továbbra is azon lesznek, hogy a köznevelési törvényben rögzített órakeret mellett legjobb tudásuk szerint felkészüljenek a központi középiskolai felvételire és az érettségire. Ezt mutatja a 2003-as és a 2007-es Nat papíron létező szabadsága, valamint a 2012-es Nat nemzeti minimuma és a jelenleg használt kerettantervek közti átfedések is.”