A bankár szinte szitokszóvá lett

„- A bankok és a kormány most aláírtak egy növekedési paktumot is, ami elvileg ösztönözné a bankokat a hitelnyújtásra. Mit vár a megállapodás ezen pontjától?

- Ráolvasással nem lesz több hitel és nem lesz növekedés sem. Jövőre szerintem jó számokkal számol a kormány, csak épp rossz előjellel. Megértem, hogy minden pénzügyminiszternek az az álma, hogy kinője a problémákat, hogy a gazdasági növekedéssel és a költségek szinten tartásával kezelje a helyzetet. Én is sokkal szívesebben nyitnék új fiókokat! De most semmi más nem reális, mint hogy át kell ülni a másik oldalra és megnézni, hogy a költségeket hol lehet csökkenteni. Ez másféle munkát követel, más hozzáállást.

Természetesen lesznek bankok, amelyek többet tudnak majd hitelezni, de a rendszer egészét tekintve az nem megy, hogy egyszerre csökkenjen a hitel-betét arány és közben nőjön a hitelezés. Ráadásul az ember sosem tudhatja, mit hoz a holnap. Az Erste korábban az egyik legaktívabb hitelező volt Magyarországon, és most éppen ezért kárhoztatnak minket. Egyszer azt halljuk, hogy nem lett volna szabad ennyit hiteleznünk, másszor meg azt, hogy adjunk több hitelt. Elég fura helyzet ez.

- Nyilván nem csak a volumen, hanem a minőség is számít. A kritikák szerint a bankok túl laza feltételekkel adtak mindenkinek devizahitelt. Ön szerint hibás termék a devizahitel?

- A devizahitel az utóbbi 20 év monetáris és gazdaságpolitikájának a közös terméke, amelynek az eredménye a magas infláció volt, mert a gazdaságpolitika úgy gondolta, hogy az segíti a céljai elérésében. Éppen ezért az »olcsó« devizahitelek 5-6 százalékos kamattal jelentették a »megoldást«. Másrészt az is igaz, hogy a szabályozás is túl liberális volt: számomra valóban érthetetlen, hogy miért lehetett még Janka néninek is felajánlani a svájcifrank-alapú hitelt? És miért kellett volna Janka néninek megértenie, hogy mi a carry trade? (...)

- Közel fél éve van újra Magyarországon és tölti be az Erste elnök-vezérigazgatói posztját. Mi volt eddig a legjobb és a legrosszabb élménye magyar bankárként?

- Olyan most a légkör Magyarországon, hogy a bankár szinte szitokszóvá lett. Ez rossz élmény. Az is rossz élmény, hogy a magyar bankárok nem akarnak semmiről semmit mondani és a véleményüket nyíltan vállalni. Nem tudom, miért, talán bűntudatuk van, de szerintem sokkal többet, sokkal nyíltabban kéne beszélni. Az is rossz élmény számomra, hogy milyen alacsony itthon a pénzügyi kultúra foka. Legalább olyan alapösszefüggéseket értenie kéne mindenkinek, hogy ha nincs betét, akkor hitelt sem tudunk miből adni. Vagy azt, hogy ha az árfolyam felmegy 180-ról 210-re, akkor senki sem tett zsebre 30 forintot.

Szintén negatív élmény, hogy szinte mindenki be van skatulyázva. Ha ennek az embere vagy, akkor mindig jót mondasz, ha meg annak, akkor mindig rosszat. Picit árnyaltabban kellene gondolkodni. Az viszont feltétlenül pozitív, hogy a válság hozzájárul ahhoz, hogy a bankrendszer és a gazdaság újra a földön járjon. Úgy gondolom ugyanis, hogy ami 2005 és 2008 között történt, az teljesen elrugaszkodott a valóságtól. A következő 1-2 év nem lesz könnyű, de a kiigazítás után talán már egy fokkal jobb lesz.”