Lehetséges-e elhibázott erkölcsi alapokon tartósan sikeres gazdaságot létrehozni?
„A Nemzetközi Valutaalappal, az Európai Unióval történő megállapodás, valamint a befektetői bizalom felélesztésének szükségessége kapcsán rendszerint arról hallani, hogy milyen pénzügyi megszorító intézkedésre lenne szükség, vagy ellenkezőleg: miért is mellőzhetők azok a döntések, amelyek a parlamenti többség további népszerűségvesztéséhez vezetnének. Kevesebb figyelmet kap az a tény (közhely), hogy az ország jövője nem csupán a helyesen vagy helytelenül megválasztott közgazdasági koncepciókon múlik. Éppúgy tévedés az egykulcsos személyi jövedelemadóra, a devizaadósok törlesztési nehézségeire vagy az állam nagymértékű eladósodására redukálni a megoldandó problémákat, mint ahogy hamisan közelíti meg a valóságot az a kérdés is, amely azt firtatja, hogy a kormány megbízásából rendelt »kurzus festmények« közül melyik felelne meg egy negyven évvel ezelőtti állampárti beszerzés esztétikai elvárásainak.
Valójában azzal a dilemmával lenne jó mielőbb szembesülnünk, hogy lehetséges-e elhibázott erkölcsi alapokon tartósan sikeres gazdaságot létrehozni? Kijavíthatók-e (megismerhetők-e egyáltalán) a szakmai hibák akkor, ha a kormányétól eltérő nézetek nyilvános közlése korlátokba ütközik, ha az elrontott jogszabályokkal szembeni intézményes alkotmányvédelem működésképtelen, ha az állam minduntalan összekeveri egymással tulajdonosi és közhatalmi jogosítványait, ha az igazságszolgáltatás éléről törvénnyel mozdítják el az aktuális politikai többségnek nem konveniáló vezetőt?”