Dohnányi minket büntet olyasmiért, amelyhez nyilvánvalóan semmi közünk sincs.
„Dohnányi eközben minket büntet olyasmiért, amelyhez nyilvánvalóan semmi közünk sincs. Neked viszont van: szeretnélek megkérdezni mint magyar adófizető állampolgárt: a Te pénzedből kártalanítsuk-e a jegyüket-bérletüket e lemondás okán visszaváltókat? És a műsorváltozás miatt pórul járt művészeket? A Ház énekkarát, amelyet csak rendkívüli munkavégzéssel tudtunk a megváltozott helyzetben kirendelni? A közpénzekkel való helyes bánásmódba ez Neked belefér? Nekem nem - és én lennék a lakáj? Én szolgálom-e elvtelenül valakinek az érdekeit? Döntse el az Olvasó.
És mihez visz mindez? Fel merjünk-e kérni bárkit bármire, vagy attól rettegjünk, hogy bármire hivatkozva úgyis kénye-kedve szerint felmossa velünk az Operaház parkettjét? És rettegjen-e Berlin három operaháza, hogy újnáci jelenségek miatt lemondják ottani kitűzéseiket karmesterek? És rettegjen-e a Bolsój vagy a Kirov, mert orosz kommunista sejtek miatt mégsem utaznak oda híres művészek? Ugye, mily kevéssé valószínű ez? Az ugaron viszont megtehető - és még taps is jár hozzá, sőt a megértés kikövetelése.
Még hogy pert fontolgat az Operaház! - írod. Ne nézz le minket Te se, Zsolt. Igen, a nagy Dohnányit - akinek még nagyobb nagyapját anno rút igazságtalanságban bélyegezték fasisztának! - perbe fogjuk, mert minden döntésünkkel felelősség is jár. Ő sem lehet kivétel, aláírt szerződése volt velünk.”
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
A nyugati civilizáció egy 19. századi találmány, hasonlóan a vasúthoz és a távíróhoz; Európa már a bronzkorban a globalizáció középpontja volt – állítja az Oxfordi Egyetem régészprofesszora.
A megvédéséhez viszont vissza kellene építenünk az Európa-erődöt. Ha még lehet.
Két évvel a borzalmak után újra előtörhetnek az emlékek a magyar kapusból.
„Kicsit várni kellett rá, de csak összejött” – emlékezett vissza a volt városvezető.
