A vezető elemző lerántotta a leplet az egyre gyurcsányosabb Magyar Péterről
Pindroch Tamás elmondta, hogy miért gyurcsányosodik a Tisza elnöke.
Ne legyen kétségünk, a kormányoldal a szocialista és ellenzéki belharcokra terelné a választók figyelmét a kormánykoalíció bénázásairól.
„Sokak véleménye szerint azonban Gyurcsány ezúttal elszámolta magát, s komoly politikai vakságról tett tanúbizonyságot, hiszen mentelmi jogának felfüggesztése után nem túl szerencsés időpontban kezdett kétfrontos harcot a miniszterelnök, illetve az MSZP vezetése és frakciója ellen. Fellépése, javaslata, pártütése ráadásul kontraproduktív is, mert egyrészt a miniszterelnök és a kormányzó erők malmára hajtja a vizet, másrészt jelentős mértékben gyengíti a pártját és az ellenzéki erőket.
Gyurcsánynak, ha már ennyire nem tud azonosulni a pártja jelenlegi politikájával és a frakció tagjainak hozzáállásával, akkor támogatóival együtt szép csendben vissza kellett volna adnia a mandátumát, s egy új ellenzéki párt alapításának szándékával mentőcsónakba kellett volna szállnia az általa süllyedőnek mondott hajóról. Ő azonban ehelyett arcoskodni kezdett, amivel felkínálta az őszi szezon egyik leghálásabb témáját a jobboldali médiának. S ne legyen kétségünk, kormányoldalról bőszen rágni fogják ezt az újabb gumicsontot, Gyurcsány személyére, illetve a szocialista és ellenzéki belharcokra terelve a választók figyelmét a kormánykoalíció bénázásairól.
A következmények pedig borítékolhatók: a nyilvánosság előtt zajló hatalmi harcok még azokat a választókat is elbizonytalanítják majd, akiknek az érdeklődése az Orbán-kormány és a FIDESZ-apparátus tevékenységét látva, esetleg – alternatívaként – az ellenzék felé fordult volna. Ennek a jelentős számú választói csoportnak a tagjai már most azt látják, hogy az amúgy is meggyengült MSZP-n belül ismét háborús helyzet van, szakadás készül, eközben az LMP-MSZP »barátságot« is jegelik, a Jobbik viszont tör előre a FIDESZ oldalvízén, s a kialakuló helyzetben nem kell sokat tennie azért, hogy megszerezze a szociális feszültségekből, az elégedetlenségből fakadó szimpátiákat.”