„A legfontosabb kérdésre a legnehezebb a válasz: mi váltotta ki ezt a tombolást? Nem Mark Duggan halála, bármennyire elítélendő is, hogy agyonlőtték. Az igazságérzet, az együttérzés, a gondatlanságból vagy gonoszságból elkövetett emberölés miatti felháborodás késztethet embereket tiltakozásra, haragos tüntetésre, esetleg rombolásra is. De senki sem rabol azért, mert haragszik. Van, aki a multikulturalizmust okolja, hiszen a zavargások azokban a londoni városrészekben történtek, ahol igen sok a színes bőrű, több helyütt többségben is vannak. Ám a bűnözés nem a fehérek ellen irányul. A porrá égett otthonok lakói javarészt afrikai, ázsiai eredetű családok. A kifosztott üzletek tulajdonosai csaknem mind színes bőrűek. Még a fogyasztói társadalom elleni fellépésnek sem lehet tekinteni, hogy egy borbély üzletéből a borotváktól és ollóktól kezdve a székekig és tükrökig mindent elhordtak. A válasz összetettebb.
Szerepel benne az unalom, a falkamentalitás, a mindenfajta tekintéllyel való szembefordulás, az erkölcsi értékeket életben tartó családi kötelék lazulása és az opportunista nyereségvágy egyaránt. És még jó néhány olyan dolog, amiről nem a kormány tehet, hanem az emberek maguk. Csak ők egy ideje elfelejtették, nem csupán jogaik, de kötelességeik is vannak.”