Szamóca

„Mégpedig (mint az utóbbi időben szokatlanul egyhangú közgyűlési döntés mutatja) nagyon nem. Egyetlen árva városatya se akarta. (Ó, bár más városi ügyekben is lennének ilyen egységesek!)Balhét okozott volna a város színházszerető polgárai körében, ha Eperjes kerül a direktori székbe. Ámde, mint tudjuk, balhés az is, hogy nem került. Utóbbi miatt persze a feszültséget nem a győriek keltik, hanem maga Eperjes, aki egyébként nem vitatottan sokak számára kiváló színművésznek számít, mások szerint nem kissé kelekótya. Hát ez ízlés kérdése. Egy dolog azonban színésznek lenni, s más színidirektornak. Szóval Eperjes mondja a magáét, a győri polgármestert meg a frász kerülgeti: még hogy éppen ő lenne „szabaddemokrata ügynök”! Bizony, egy fideszesnek ez igen komoly sértés. Főleg olyan ügyben, amiben (kivételesen) abszolúte semmit nem jelentett a pártállás.

Itt akár le is zárulhatna a történet, Forgács – akit szeret a város – a győri színházigazgató, és kész. Node, ha már színházról van szó (és mint tudjuk, abból áll az egész világ), nem maradhat pusztán győri ez a történet. Mert arról szól a pletyka, hogy Eperjesnek „odaígérték” a győri helyett az ország Nemzeti Színházát. De akkor meg miért balhézna a „hídember”? Ilyetén aspektusból legfeljebb annyi alapja lehetne az egésznek, hogy Alföldit többféle módon is próbálják „eltántorítani” a Nemzeti Színház éléről, ámbár ez sem új dolog, így van már az új Nemzeti Színház hajdani nyitó előadása óta. Eperjes meg csak most került szóba, vagy a fene se tudja, hogyan van ez az egész, őszintén szólva győriként nem is nagyon érdekel.”